TÚLLÉPNI AZON, AMI „A SZÍNFALAK MÖGÖTT” ZAJLIK
Írta: Ken Korkow  -  2021. január 25.

 

Sok évvel ezelőtt meglátogattam egy húscsomagoló üzemet. Miután életemben először szembesültem azzal, hogyan készül a hot-dog, egy évig rá sem bírtam nézni. Érdekes dolog rádöbbenni, mi is történik a színfalak mögött a számunkra ismerős dolgokkal, majd megfigyelni, mi az erre adott reakciónk.

Szolgáltam a katonaságban, aktívan jelen voltam a gyülekezeti- és gyülekezetközi vezetésben és kivettem a részem sokféle közösségi- és szakmai szervezet munkájából, így „lehetőségem” nyílt első kézből megfigyelni, mi zajlik „a színfalak mögött” - hogy az Óz, a csodák csodája c, filmklasszikus egyik ikonikus jelenetével éljek. Amint szó szerint vagy átvitt értelemben lehull a lepel, könnyű cinikussá, szarkasztikussá, sőt távolságtartóvá válni, így próbálva meg elhatárolódni a látottaktól.

Mi az, ami közös minden szervezetben? Az, hogy a metaforikus függöny mögött mindegyiket tökéletlen, gyakran alapvető gyengeségekkel rendelkező emberek irányítják, akik elbátortalanítanak, kiábrándítanak, visszaélnek az irántuk és a szervezet célja iránti bizalmunkkal és elkötelezettségünkkel. Akkor viszont miért maradok elkötelezett? Miért veszek részt a munkájukban hibáik és hiányosságaik dacára?

Válaszom igen egyszerű. Betekintést nyerhettem az egyetlen olyan színfal mögé, amely igazán fontos. Nem a jelen idegesítő és nyugtalanító gondjaira gondolok, hanem arra, amely az örökkévalóságban is számít.

Megragadta a figyelmemet a Biblia egyik verse, amely kifejezetten az örökkévalóság távlatáról beszél, „Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya, amely behatol a kárpit mögé, ahova elsőként bement értünk Jézus, aki … főpap lett örökké.” (A zsidókhoz írt levél 6, 19–20). Ez arra figyelmeztet, hogy nézzek állandóan az előttem álló izgalmas, megígért jövőre ahelyett, hogy azokon a negatívumokon őrlődnék, amelyekkel kikerülhetetlenül találkozunk mindennapi életünk és munkánk során.

Ön hogy áll ezzel? Fárasztja a „politika” – legyen szó a kormányról, a munkahelyéről, a közösségéről vagy a lelki alapon álló szervezetekről, melyeknek tagja? Hogyan tartózkodhatunk attól, hogy nap mint nap magukkal rántsanak a „színfalak mögötti” kiábrándító viselkedésmódok és cselekvések? Tapasztalatom szerint ez csak úgy valósulhat meg, ha olvasom Isten engem átjáró Igéjét, elmélkedem rajta, és csak az Ő teljes és tökéletes irányítására nézek. Így mondhatom ki Jézus szavaival: „ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied” (Lukács evangéliuma 22, 42).

Ha a körülményeim ellenére bízom abban, hogy Isten bölcsen és helyesen cselekszik, a dolgom egyszerűen annyi, hogy megtegyem a következő lépést, melyet Szentlelke sugall. Ha viszont megfeledkezem erről, vagy tiltakozom ellene, könnyen az árokban találhatom magam problémáktól, gondoktól és félelemtől borítva.

A Szentírásból sok részlet bátorít a helyes hozzáállásra. Egy néhány álljon itt közülük:

Tekintsünk a megfelelő irányba:Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel!” (Pál levele a kolosséiakhoz, 3, 2)

Válasszunk jó követendő példát: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Pál levele a rómaiakhoz, 12, 2)

Tereljük helyes dolgokra a gondolatainkat: „Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” (Pál levele a filippibeliekhez, 4,8)

Az előző hetek Monday Mannáit az alábbi linken érheti el:

Előző Monday Mannák