SZENVEDÉLLYEL VÉGEZD A MUNKÁD
Írta: Robert J. Tamasy  2021. április 19.

Közülünk sokan töltenek heti 40 vagy még több órát munkával, akár egy hagyományos irodában, akár városról városra utazva, vagy – egyre inkább – otthonról. Az otthonról végzett munka (vagy ahogy néhányan nevezik: hoffice), a szórványosból évek alatt általánossá lett – különösen a járványügyi korlátozások következtében. Függetlenül attól, hogy hol végezzük a munkánkat, a valóság szomorú: sok ember teljesen nyomorult.

Talán azért lehet ez, mert rossz a munkához való hozzáállásunk. Tekinthetünk úgy is a munkánkra, mint egy pénzkeresési eszköz, ami által a számláinkat fizetjük. Vagy úgy, mint egy szükségszerű kellemetlenség, ami ahhoz kell, hogy sokkal kiválóbb pozíciókhoz juthassunk vagy megpróbáljuk csinosítgatni az önéletrajzunkat vele, hogy javuljanak a lehetőségeink egy jobb munkához.

Mindezek egy nagyon egyszerű problémának lehetnek a tünetei, ami a munkánk iránti lelkesedés hiánya. Nincs látásunk arról, hogy milyen különbséget tudunk elérni még a legalantasabb munkákban is. Az is lehet még megoldás, ha hátralépünk egyet és újraértékeljük azt, amit csinálunk, amiért csináljuk – és ahogyan csináljuk.

Dr. Martin Luther King, Jr. jól ismert volt az emberi jogok területén végzett munkájáról – jogosan. De Ő inspirálni is tudta a hallgatóságát arra, hogy kezdjenek el tovább látni önmaguknál, és törekedjenek arra, hogy magasabb színvonalat állítsanak fel maguknak és az életüknek. 1967-ben Philadelphiában, (Pennsylvániában), középiskolás fiatalokhoz intézett beszédében arra hívta fel a figyelmüket, hogy gondolják át a következőt: „Mi az életcélod?” Különösen figyelemre méltó a beszéde alatt tett egyik kijelentése:


„Ha úgy alakulna az életed, hogy utcaseprő leszel, söpörd úgy az utcákat, ahogy Michelangelo festette a képeket. Söpörd úgy az utcákat, ahogy Beethoven zenét szerzett…. Söpörd úgy az utcákat, ahogy Shakespeare írta a verseket. Olyan jól söpörd az utcákat, hogy a menny és föld minden urának tapsolnia kelljen majd és ezt mondani: Itt lakott egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját.”

 

A Szentírás hasonló motivációról beszél, aminek inkább szabálynak kéne lennie, nem pedig kivételnek:

Nem csak az számít, amit csinálsz, hanem az is, hogy kinek csinálod azt. Lehet az is motiváció, hogy a jól végzett munkáddal elégedetté teszed az emberi főnöködet vagy, hogy előléptetést vagy jutalmat érsz el; de el tudod képzelni, hogy a ’feladatot’ Istennek végzed? „Amit pedig szóltok vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala… Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget...” (Pál levele a kolossebeliekhez 3,17, 23-24)

Dolgozz keményen, amíg képes vagy rá. Pályafutásunk elején úgy tűnik, mintha örökké meg kellene valósítanunk mindent, amit elterveztünk. De, ahogy öregszünk, rájövünk, hogy az időnk korlátozott – az erőnkkel és kitartásunkkal együtt. Kezdenek csökkeni azok a lehetőségek, amikkel nyomot hagyhatunk magunk után. „Tedd meg mindazt, ami a kezed ügyébe esik, és amihez erőd van, mert nem lesz cselekvés, gondolkozás, ismeret és bölcsesség a holtak hazájában, ahová menned kell!” (Prédikátor könyve 9,10)

A szorgalmas munkást általában felismerik és jutalmazzák. Felkelti a többiek figyelmét, amikor látják a lelkesedést és rajongást, amit a munkánkba fektetünk. A munkánk önmagáért beszél, és nagyobb felelősséghez is vezet. „Akiről azt látják, hogy ügyesen dolgozik, az biztosan a királyok szolgálatába fog állni, nem marad az alacsony rangúak szolgája.” (Példabeszédek könyve 22,29)

 

Az előző hetek Monday Mannáit az alábbi linken érheted el:

Előző Monday Mannák