Heti Mannák

AMIKOR ISTEN HÍV, ELFOGADOD A HÍVÁSÁT?
Írta: Robert J. Tamasy  -  2020. szeptember 21.

Néhány héttel ezelőtt Sergio Fortes barátom írt a „komfortzónáról”, ahol biztonságban érezzük magunkat. Ez az, ami ismerős, kiszámítható, és általában nem igényel több erőfeszítést, mint amennyit hajlandók vagyunk megtenni. Tehát hogyan válaszolunk, ha arra kérnek, merjünk kilépni ebből a komfortzónából? Ellenállunk? Vagy csak egyszerűen annyit válaszoljuk: „Nem, nem tudok”? Mi van akkor, ha érezzük, hogy Isten irányít más utakra arra kérve, hogy olyat tegyünk, amit eddig még soha nem próbáltunk korábban, valami olyat, amiben teljesen képzetlennek tartjuk magunkat?

Számos bibliai történet szól erről, amikor Isten ilyen lépések megtételére kér meg: Noét arra kérte, hogy építsen bárkát az árvíz előtt; Ábrahámot arra, hogy hagyja el rokonait Háránban egy olyan földért, amiről még sose hallott; Mózest arra választotta ki, hogy 400 év rabszolgaság után vezesse ki az izraelitákat Egyiptomból; amikor pedig Isten prófétát keresett, hogy az üzenetét közvetítse, Ézsaiás így válaszolt: „Itt vagyok, Küldj engem!”; és Jézus tanítványai is mindenüket ott hagyták, hogy kövessék Őt.

Lehet, hogy a mi életünk története sosem kerül be egy könyvbe, de ha Jézus Krisztus igazi követői vagyunk, akkor bekövetkezhet az, hogy Isten arra hív minket, hagyjuk el a komfortzónánkat, hogy egy másik helyen, más módon szolgáljuk Őt. Saját életemből számos alkalommal előfordult már ez, most elmesélek ezekből kettőt:

LECKÉK AZ ÉLETHEZ ÉS A MUNKÁHOZ – NOÉ BÁRKÁJÁRÓL
Írta: Ken Korkow  -  2020. szeptember 14.

Legyünk őszinték: 2020 elején a céljaink tartalmazták, hogy mik a teendőink világjárvány idején? Ha valakinek volt ilyen listája, azzal szívesen elbeszélgetek, hogy mikorra ütemezzem a Marsra való utazásomat. Az év elején szinte egyikünk sem tudott a COVID-19-ről, vagy annak következményeiről.

Ugyanakkor a mostani példátlan helyzetről, és arról, ahogy próbálunk megbirkózni vele, eszembe jutott egy másik világválság, amelyet egyikünk se tapasztalt meg.

Emlékszel a Noé bárkájáról szóló történetre? Az Ószövetségben található. Így kezdődik: „látta az Úr, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön” (Mózes első könyve 6, 5). Isten annyira elkeseredett az emberi gonoszságon, hogy úgy döntött, az egész emberiséget eltörli egy hatalmas árvízzel. Noét azonban igaznak találta: „De Noé kegyelmet talált az Úr előtt. Noé igaz ember volt, feddhetetlen a maga nemzedékében. Az Istennel járt Noé.” (Mózes első könyve 6, 8-9)

JELLEM – A FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOTT SZAKMAI MUTATÓ
Írta: Robert J. Tamasy  -  2020. augusztus 31.

Az önéletrajzok érdekes dokumentumnak számítanak. Megmutatják valakinek a tanulmányait, munkatapasztalatát, szakmai készségeit, eredményeit. Segítik egy adott állásra jelentkezők képességeinek a felmérését.


Egy nagyon fontos elemet azonban ritkán, vagy épp sosem tűntetnek fel. Ez a „jellem”. Pedig akár egyetlen minőségként is a jellem sok szempontból sokat megmutat az emberről: a munkavégzéshez, saját magához és munkatársaihoz való viszonyulásáról, hogy hogyan tud másokkal együttműködni, hogyan tud beilleszkedni a szervezet kultúrájába, hogyan tudja magáévá tenni cége filozófiáját.


A legendás kosárlabdaedző, John Wooden, aki csapatával 1964 és 1975 között tíz országos bajnokságot nyert, azt mondta, hogyha választani kellene az erős jellem ápolása és a jó hírnév között, akkor a jellemet választaná, mert az mutatja meg, hogy valójában ki ő, míg a hírnév csak mások véleménye. 

A VEZETŐK ÉRTÉKE
Írta: Rick Boxx  -  2020. szeptember 7.

A Gallup, egy jelentős elemző és tanácsadó cég, amelyet már több mint 80 évvel ezelőtt alapítottak, kiadott egy könyvet A menedzser címmel. A könyv a Wall Street Journal egyik cikke szerint az elmúlt 80 év legmélyebb és legtisztázóbb megállapítását tárja elénk.

A Gallup intézet tanulmányából kiderült, hogy a menedzserek nemcsak a csapataik által elért eredményeket befolyásolták, hanem ők felelősek embereik termelékenységi szintjének 70 százalékáért is. Ezután a Gallup azt tanácsolta a vállalatoknak, hogy olyan menedzsereket keressenek, akik céltudattal fertőzik meg csapataikat, olyan személyeket, akik inkább coachként működnek.

A tanulmány egyik következtetése az volt, hogy a vezetők segíthetnek áthidalni a szakadékot az elkötelezett és a még nem elkötelezett munkavállalók között. Ugyanezt tükröződik vissza a Bibliából is, amikor Dávid királyról ír, aki mint tehetséges vezető tudta, hogyan kell másokat is bevonni a munkába: „Pásztorolta is tiszta szívvel, terelgette ügyes kézzel.” (A Zsoltárok könyve 78, 72) Ha szeretné, hogy vállalkozása virágozzon, olyan menedzsereket alkalmazzon, akik jártasak mások bevonásában.

REMÉNY KERESÉSE A LÁTHATÓLAG REMÉNYTELEN IDŐKBEN
Írta: Jim Langley  -  2020. augusztus 24.

Kétségtelenül nehéz időket élünk. Világjárvány, gazdasági és társadalmi zavarok és a szélsőséges időjárás közepette sokan aggódnak – a reménytelenség érzésével küzdenek. Ezekre a körülményekre kétféleképpen reagálhatunk: engedünk a kétségbeesésnek, vagy elfogadjuk őket és növekedésre való lehetőségként tekintünk rájuk.


A legtöbb ember számára az a probléma, hogy nem tudják, merre forduljanak, ha az élet ellenőrizhetetlenné válik. Néhányan visszatérnek a korábbi mérgező életmódjukhoz, és vannak olyanok is, akik tragikus és visszafordíthatatlan döntést hoznak és az öngyilkosság felé fordulnak.


Nemrég szomorúan hallottam, hogy az egyik ügyfelem volt felesége döntött úgy, hogy véget vet az életének. Éveken át bipoláris zavarral küzdött. Ez a hölgy rendelkezett életbiztosítással, azonban a halálesetből származó bevétel nem szünteti meg az ügyfelem és a két fia fájdalmát, annak ellenére, hogy a nő már évekkel azelőtt elhagyta őket, hiszen elvesztették a lehetséges jövőbeni kapcsolatot is azzal, akit szerettek.