HÁLÁT ADNI A NEHÉZ IDŐKBEN IS
Írta: Robert J. Tamasy  -  2020. november 23.

 

Ismét a hálaadás időszakába léptünk, amit több országban külön is megünnepelnek. Annak ellenére, hogy a hálaadáshoz nem szükséges külön ünnep, néha mégis jó, ha valami emlékeztet rá. Különösen egy olyan évben, amiben most vagyunk, amikor is a nehézségek a legváltozatosabb formában jelentkeznek, felmerül a kérdés: „Köszönetet mondani? Mégis miért?”

Kétségtelen, hogy a koronavírus-járvány mindannyiunkat különböző módon érint. Néhányan személyesen szenvedtek a vírustól, mások elvesztették szeretteiket. Gyakorlatilag mindenki érezte a kötelező leállítások gazdasági hatását, akár elvesztett munkahelyek, elbocsátások, akár csökkenő nyereség és bevétel révén.

Ezek után igazi kihívás, hogy hálásak legyünk bármiért is.

A MAGAD DOLGÁVAL TÖRÖDSZ?
Írta: Robert J. Tamasy  -  2020. november 16.

 

Amikor azt mondjuk valakinek, hogy „törődjön a maga dolgával”, általában azt értjük ezalatt, hogy ne avatkozzon bele mások dolgába. Üzleti és szakmai téren az élet azonban gyakran magányos, elszigetelt egyéni küzdelmekből áll. Ez különösen igaz a vállalkozókra és a felsővezetőkre, de – függetlenül a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyünktől – vonatkozhat akár mindannyiunkra is.

Amikor magabiztosak vagyunk, könnyű azt választani, hogy csak a magunk dolgaival foglalkozunk, anélkül, hogy másokat is bevonnánk a döntéshozatalba vagy a probléma megoldásába. „Egyedül is meg tudom oldani”. „A magam erejéből végzem el, nem kell mások segítsége”.

Lehet, hogy néha így érzünk és gondolkodunk, de érdemes fontolóra vennünk az intést: „Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.” (Példabeszédek könyve 16, 18). Ezzel szemben ezt is olvassuk: „Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos.” (Példabeszédek könyve 18, 12).

Megszámlálhatatlan alkalommal vettem úgy részt egy újság vagy magazin kiadásában, hogy szembesültem annak a közmondásnak az igazságával, hogy „az egész több mint a részek összessége”.

A HIT VÉDELMET JELENT A FÉLELEMMEL SZEMBEN
Írta: Rick Boxx  -  2020. november 02.

Néhány barátom ijesztő küzdelem közepette próbálta fenntartani a vállalkozását. A problémáik eléggé komolyak voltak ahhoz, hogy a csődön gondolkodjanak. Miután számos forrásból kerestek megoldást és latba vetették a lehetőségeiket, imádkozva, inkább az előrelépést választották.

Épphogy megtapasztaltak egyfajta üzleti sikert, a koronavírus lerombolta az üzletágukat és néhány ígéretes lehetőség ért nemvárt, kellemetlen véget. A félelem és pánik teljesen elborította őket. A képzettségeik és tapasztalataik nem készítették fel őket erre az új helyzetre.

Talán hasonló kihívással kerültél szembe te is, vagy a vállalkozásod. Legtöbbünknek a világszerte látható bezárások és megkötések, szigorítások eddig soha nem ismert nehézségeket okoztak. Amikor a 2020-as év elkezdődött, ki gondolta volna, hogy ide fog vezetni?

MIÉRT DOLGOZUNK VALÓJÁBAN?
Írta: Robert J. Tamasy  -  2020. november 09.

Volt Önnek már olyan pillanata, amikor azt kérdezte magától: „Miért is dolgozom valójában?” Feltételezem, felmerült már ez a kérdés legalább egyszer a mindennapi mókuskerék, erőfeszítéseink, a hosszú órák alatt. Különösen olyankor, amikor a vágyott céljaink elérhetetlennek tűnnek.

Nemrég hallottam egy megmosolyogtató történetet, ami talán oldja bennünk a felgyülemlett feszültséget: Egy gazdag ingatlanmágnás a végakaratában pontos utasításokat adott arról, hogy hamvasztás után a hamvait tegyék különböző homokórákba, s ezeket a homokórákat osszák szét a bankárok, adószakértők és ügynökök között, akik számtalan ellenőrzést végeztek nála. A végrendeletében meg is magyarázta ennek okát. Rájött, hogy abból a sok pénzből, amit keresett, mennyit vittek el ezek az emberek, tehát valójában értük dolgozott egész életében. Akkor hát nekik dolgozik ezután is.

Ez a cinikus életszemlélet nem ritka.

A NAGY KUDARCOK ISKOLÁJA
Írta: Robert J. Tamasy  -  2020.október 26.

 

Gyakran hallunk olyan kiemelkedő vezetőkről, vagy vállalkozókról, akiknek megvan a „nagy sikertörténétük”. Elhalmoznak minket a történeteikkel, receptként szolgálva, miszerint mi is elérhetjük a sikert, ha az ő módszerüket követjük. Ugyanakkor sosem hallunk olyanról, hogy a „nagy kudarctörténet”.

A valóságban a siker sokféleképpen jöhet, némelyik nem is rajtunk múlik. A kemény munka, az odaadás és az elszántság sikert hozhat - de nem mindenki számára. Néha a siker a puszta szerencse kérdése (ha hiszel ezekben). Vagy épp jó helyen kell lenni, jó időben. Sokan mondják, hogy minden az időzítésen múlik. Olyan is van, hogy egyszer valaki sikert ér el, de aztán az egész hátralevő életében már hiába próbálkozik.


Ugyanakkor, ha elbukunk, sokkal könnyebb azonosítani az okot. Rossz döntéseket hozunk, vagy nem fektetünk elég energiát az előttünk álló feladatba, nem megfelelő a tervezés, nem vagyunk elég kitartóak. De az ok lehet a tudatlanság, vagy épp az ostobaság is.


Mivel a kudarc tényezőit sokkal könnyebb felismerni, a siker útjává is válhat, ha hajlandók vagyunk tanulni belőle.