A FOLYAMATOS KÉPZÉS ÉS TANULÁS ÉRTÉKE
Írta: Rick Boxx 2026. június 1.
Fiatal koromban áldásként éltem meg, hogy olyan vállalatoknál dolgozhattam, amelyek fontosnak tartották a képzést. Akár egy könyvvizsgáló cégnél, akár egy nagy banknál dolgoztam, lehetőséget kaptam a továbbképzésekre. A tanulás értékes és szükséges volt, de időnként olyan üzleti divatirányzatokat is tartalmazott – népszerű, de rövid életű trendeket a szakmában –, amelyek kevés értékkel bírtak, és hamar feledésbe merültek. Néha ezek még Isten bölcsességével is ellentétesek voltak.
Miért volt ez fontos? Mert az üzleti gyakorlatokat irányító elképzelések és filozófiák változhatnak az idővel és a technológiai fejlődéssel együtt. De azok az igazságok és alapelvek, amelyeket az Úr a Szentírásban tár elénk, időtállók, és nem függnek a változások szelétől. Ez különösen igaz az etikára, az értékekre, valamint az egymással – és Istennel – való kapcsolatainkra.
A Biblia Ószövetségében az Úr Hóseás prófétán keresztül tanít: „Aki bölcs, belátja ezeket, aki értelmes, az megérti. Mert egyenesek az Úr útjai: az igazak járnak rajtuk, a vétkesek elbuknak rajtuk.” (Hóseás próféta könyve 14, 10).
A tudás és a tapasztalat hasznos, de nem ugyanaz, mint a bölcsesség. Az Újszövetségben ezt az útmutatást kapjuk: „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.” (Jakab levele 1,5). A piac „bölcsessége” napról napra változhat, de Isten időtálló bölcsessége változatlan és mindig megbízható.
Ugyanez igaz az oktatásra is. Pályafutásom során mindig hittem abban, hogy a tanulás fontos az előrelépéshez. Emelt szintű képzéseket végeztem, többek között banki posztgraduális iskolába is beiratkoztam, hogy jobban végezhessem a munkámat, és megmutassam a vezetőknek, akiknek jelentettem, mennyire elkötelezett vagyok a munkám iránt.
Miután Jézus Krisztus követője lettem, ugyanilyen módon kezdtem el a hitemet is építeni: folyamatosan olvastam és tanulmányoztam a Bibliát, hogy növeljem bibliai ismereteimet. Hamar rájöttem azonban, hogy önmagában az „okosabbá válásnak” vannak határai. Ahogy Jakab apostol írta: „Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.” (Jakab levele 4,17).
Fontos Isten Igéjének tanulmányozása, de nem állhatunk meg a tudás megszerzésénél. Ez nem pusztán információgyűjtés kérdése. Akkor szolgáljuk Istent a legjobban, amikor a megszerzett tudást alkalmazzuk, a gyakorlatba ültetjük – és ez magában foglalja azt is, hogy hitünket nap mint nap megéljük munkánk során.
Biztosak lehetünk abban, hogy „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.” (Pál második levele Timóteushoz 3, 16–17). A Szentírás igazságának megismerése és alkalmazása segít abban, hogy munkánkat jól és helyes módon végezzük.
A gyakorlati képzés és szakmai oktatás – bármilyen területen dolgozzunk is – nagyon értékes lehet. Azonban az Úr útjaira való tanítás, ahogyan azt a Szentírás kijelenti, sokkal nagyobb mértékben gazdagítja és formálja a karrierünket. „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.” (Pál levele az efézusiakhoz 2, 10)