1. Alkalom: Sáfárság – Ki a tulajdonos?

A Biblia egyértelmű üzenete, hogy mindennek Isten a tulajdonosa, minket embereket pedig sáfárokká tett, ami mai nyelven intézőt, menedzsert, ügynököt jelent. A sáfár a Tulajdonos nevében és megbízásából felelősséggel és hűséggel kezeli a rábízott javakat és folyamatosan, imádságban keresi Isten vezetését pénzügyei területén is. 

2. alkalom: Munka – Hivatás

A munka nem a bűneset következménye, Isten az embert munkára teremtette (1Mózes 2,15). Ugyanakkor a bűn megjelenése a világban fáradságossá és izzadtságossá tette a munkát, amit mind a mai napig megtapasztalhatunk. A munka hivatássá válhat, ha Istentől kapott tehetségünk szerinti foglalkozást végzünk, ami nincsen ellentétben a Biblia elveivel és értékrendjével. A bűneset miatt azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez egész életünk folyamán megadatik, de ettől függetlenül Isten dicsőségére és a kiválóságra törekedve kell a ránk bízott munkát és szolgálatot elvégezni. 

3. alkalom: Becsületesség – Tanácskérés

A világi gondolkodás mindent megpróbál viszonylagossá tenni, beleértve a becsületességet és őszinteséget is. Isten igéje egyértelmű abban, hogy van abszolút igazság és így a becsületesség sem relatív, hanem abszolút fogalom és kiterjed életünk minden területére. Isten egy embernek sem adott abszolút tudást és ismeretet, ezért rászorulunk külső tanácsra. Ennek elsődleges forrása Isten igéje, de nagyon fontos, hogy az adott témához értő és istenfélő emberekhez is tudjunk tanácsért fordulni. 

4. alkalom: Családi költségvetés – Költekezés

A biblikus pénzügyek egyik legfontosabb alapelve a megelégedettség. Ez nem velünk született tulajdonság, de Pál apostol szavai szerint megtanulható (Filippi 4,11-13). Költekezésünk mögött sokszor nem valós szükségleteink, hanem indokolatlan, a világból jövő impulzusok (pl. reklámok, másokkal való összehasonlítgatás) által gerjesztett vágyaink állnak. Érdemes meghúzni mindenkinek a megelégedettség vonalát, de ez mindenkinél egyéni szint, függ élethelyzetétől és Istentől kapott elhívásától. 

5. alkalom: Hitel – Adósság

A Biblia nem tiltja a hitelfelvételt, de erősen elbátortalanít tőle. A Példabeszédek könyve 22,7-ben olvashatjuk: „A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak.” A magyar nyelvben (és sok másikban is), a kölcsön kamatösszegének és törlesztőrészletének összefoglaló neve ADÓSSÁGSZOLGÁLAT. A nem átgondolt és indokolatlan eladósodás „szolgasághoz” vezethet, hiszen nagy terhet ró a családi költségvetésre, hosszútávú kötelezettséget jelent és minden hónap elején fizetni kell. Isten azt szeretné, hogy szabadok legyünk és szabadon tudjuk Őt szolgálni. 

6. alkalom: Megtakarítás – Befektetés

A Biblia alapvető megtakarítási tanítása Mózes első könyvében a hét bő – hét szűk esztendő története. Ez rávilágít arra, hogy a gazdasági élet ciklikus, vannak prosperáló és szűkösebb évek, mely igaz lehet az egyes ember/háztartás működésére is. Isten nagyok sokféleképpen gondoskodhat gyermekeiről, melynek egyik módja lehet, hogy egy időszakban bőven adja anyagi áldását, melyet megtakarítva egy szűkösebb időszakban használni tudunk megélhetésünkhöz. Hűséges sáfárokként fontos, hogy megtakarításainkat megfelelő módon, biblikus elvek mentén fektessük be, ugyanakkor elkerüljük a csak meggazdagodási célú megtakarítást és befektetést. 

7. alkalom: Nagylelkűség – Adakozás

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16). Nagylelkű, minden értelmet meghaladóan bőkezű Istenünk van, aki a legdrágábbat sem sajnálta, hogy minket kimentsen a bűn rabságából. Gyermekeiként, Jézus tanítványaiként erre csak egy nagylelkű élettel tudunk válaszolni. Ha megéljük azt, hogy mindennek Isten a tulajdonosa, akkor hűséges sáfárként a ránk bízott javakból való adakozás nem a sajátunk feláldozását jelenti, hanem annak Isten szerinti felhasználását. Az anyagi javak mellett legalább olyan fontos, hogy időnkkel és tehetségünkkel is nagylelkűek tudjunk lenni.