VAKFOLTOK – ETIKAI DILEMMÁK 2.
Írta: Szalai Zsolt - 2023. április 3.
Az előző részben Max H. Bazerman és Ann E. Tenbrunsel Blind Spots (Vakfoltok) című könyvében megfogalmazott, az etikus működésben zavart okozó tényezőből kettőt tárgyaltunk, most kerítünk sort a maradék háromra: közvetett vakság, csúszós lejtő és az eredmények túlértékelése.
A piaci alapon működő társaságok esetében gyakran előfordul az, hogy egy adott termék előállítása vagy szolgáltatás nyújtása során harmadik felek tevékenységét veszik igénybe. Ennek oka lehet költségtakarékosság, hatékonyság, egy adott szakértelem elérhetősége, vagy akár földrajzi távolság áthidalása. Etikai szempontból többségük teljes mértékben ártatlan tényezőnek tűnik. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy egy ilyen együttműködés külső felek irányába etikátlan magatartást eredményez (pl. áremelkedés, környezetvédelmi problémák, túlzottan alacsony költségű munkaerő alkalmazása stb.) és a kiszervezés tényleges kiváltó oka, hogy ez a következmény ne legyen közvetlenül kapcsolható az indító félhez. Történik ez sokszor azért, mert a kiszervező cég, ha saját maga tette volna meg ezeket a lépéseket, akkor működése egésze pl. PR szempontból komoly károkat szenvedett volna. A közvetett vakság ezt a jelenséget mutatja meg, amikor az etikai vétséget harmadik felek bevonásának segítségével próbáljuk saját magunkról elhárítani.
Korunk posztmodern gondolkodása kedveli a jelenségek nem abszolút, hanem relatív módon való szemléletét. Nincsen ez máshogy a vétségekkel sem, hiszen vannak „bocsánatos bűnök”, amiket még el lehet nézni, mert nem jelentkeznek nagymértékű, széles körre kiterjedő károk. A relativitásnak ugyanakkor van egy komoly csapdája: ha nincsen abszolút mérték, akkor egy kis eltérés a korábbi etikus működéstől nem tűnik tragikusnak, sőt idővel akár teljesen rendben lévő magatartásnak minősülhet.
Ezért a következő, ehhez képesti etikátlan irányba való elmozdulás sem látszik már olyan nagy problémának, mígnem a folyamat odavezethet, hogy a korábbi etikus működéstől már – akár észrevétlenül is – de jelentősen elmozdult a szervezet, komoly károkat és problémákat okozva környezetének. A csúszós lejtő legnagyobb veszélye éppen a fokozatosságban és ezért nehezen felismerhető voltában rejlik.
Egy szervezet működése során olyan jelző rendszereket és folyamatokat hoz létre, melyek folyamatos visszajelzést adnak akár a szervezet egésze, akár egyes részei működésének irányáról, aktuális állapotáról. Lehet ez pénzügyi kimutatás, kutatás-fejlesztés területén végzett tevékenység, vagy egy adott termék, vagy szolgáltatás piaci fogadtatásának értékelése. Mindezek természetesen fontosak, egyfajta GPS-ként mutatják, hogy a szervezet a korábban kitűzött célok, irányok felé halad-e, vagy esetleg szükséges valamilyen kisebb, nagyobb korrekció elvégzése. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egy-egy ilyen módon kapott eredménynek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint amekkora indokolt lenne és az ilyen alapokon meghozott döntések és lépések akár etikátlan helyzetekhez is vezethetnek (például gyógyszer kísérletek esetében, amikor nagy az időnyomás és felülírásra kerül egy szakmailag indokolt protokoll időközi kedvező adatok okán).
A mini sorozat első részében utaltunk arra, hogy a biblikus világnézet az igazságot és így az erkölcsi normát is Isten személyéhez köti, mely már az egyiptomi kivonulást követően is megjelent a társadalom működési szabályai között. Legjobban ugyanakkor talán Pál apostol fogalmazza meg a becsületes cselekedeteink mögötti miértet.
„Mert azt, hogy ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd, és minden más parancsolatot ez az ige foglalja össze: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény betöltése.” (Pál apostol Rómaiakhoz írt levele 13, 9-10)
Az előző hetek Monday Mannáit az alábbi linken érheted el: