ÉLNI VAGY CSAK TÚLÉLNI
Írta: Pataki Dávid -2023. április 10.
Talán mindannyian éreztük úgy, hogy minden reménytelen, sivár és sötét. Vannak az életünkben olyan szakaszok, amikor úgy érezzük, hogy minden elveszett, nincs már erő, idő, lehetőség továbblépni, megújulni, újrakezdeni.
Nagypénteken pontosan ezt érezték a tanítványok is. Véget ért egy sikerkorszak, ahol minden beteg meggyógyult, nem volt semmilyen akadály, amit a vezetőjük ne tudott volna leküzdeni. De a vezető elveszett, meghalt, ők pedig elmenekültek, mert kevésnek érezték magukat a folytatáshoz.
Az elképesztő sebességgel változó világunkban számtalan problémával szembesülünk nap mint nap. Vezetőként még nehezebb, hiszen a felelősség is nagyobb. Utat, biztonságot, célokat kell nyújtanunk a vezetettek számára olyan helyzetekben, ahol egyre kevésbé számítanak a tapasztalatok. Ilyenkor különösen nehéz megküzdeni a saját reménytelenségünk érzésével is.
A Biblia azonban arra tanít bennünket, hogy nincs olyan reménytelen helyzet, ahol nem lenne reménység. Még Jób is, aki a családját, vállalkozásait és végül az egészségét is elvesztette azt mondja, hogy mindenkinek aki él, van lehetősége a változtatásra.
Jézus Krisztus többször is megígérte a tanítványainak, hogy fel fog támadni és nem lesz vége a küldetésnek, amire elhívta őket, de a tanítványok ezt nem akarták meghallani.
Keresztény vezetőként nem gondolkodhatunk úgy, mint akinek nincs reménysége. Ahogy vállalkozóként sem függhet a lelkiállapotunk csupán attól, hogy sikeresek vagyunk, vagy sem. Végül pedig idősödve, ahogy a fizikai lehetőségeink szűkülnek se gondoljuk azt, hogy egyre kevesebb dologban bízhatunk.
A kultúra, amiben élünk, arra tanít bennünket, hogy annyira vagyunk értékesek, amennyire sikerült a céljainkat elérni. Ha ezt elfogadjuk, akkor az életünk csak a túlélésről és erről az életről fog szólni.
A hívő ember viszont nem csak a sikereire támaszkodik, hanem azokra az ígéretekre is, melyek jóval túlmutatnak az élet nagyon nehéz vagy éppen nagyon boldog pillanatain. A hívő ember a feltámadást várja és valóban él.
„Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis napról-napra megújul.” (Pál második levele a korinthusiakhoz 4,16)
Az előző hetek Monday Mannáit az alábbi linken érheted el: