LÉPJ BÁTRAN!
Írta: Ferenczi Réka - 2023. október 9.
Néhány hete Jóföldi Endre barátunk tollából olvashattunk a döntésről, a bátor döntésről (Dönts bátran, Monday Manna, 2023. augusztus 28.) Ebben arról volt szó, hogy minden körülmények között merjünk döntést hozni, hiszen a bizonytalanság és határozatlanság a legtöbb esetben rosszabb még a helytelen döntésnél is.
Ezúttal pedig arról olvashatunk, hogy ha már megszületett egy döntés, akkor merjünk lépni is, merjünk végrehajtani.
A KEVE Társaságban sokszor felvetődik az a kérdés, hogy mi az egyszerűbb: egy stratégiát megalkotni, vagy azt végrehajtani. Sokszor a válaszunk az, hogy a stratégia alkotás könnyebb, mivel a végrehajtás már időben hosszú távú elköteleződést és fáradságos munkát igényel. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy beszéljünk a döntés utáni továbblépésről is.
Többször találkozhattunk már olyan esettel, hogy valaki döntött Jézus Krisztus követése mellett, mégse tudott utána egyről a kettőre továbblépni, vagy azzal a gondolattal együtt élni, hogy a hívő embereknek is szüksége van a naponkénti megváltásra és megtérésre.
Ugyanúgy láthattunk munkahelyeken, nagy vállalatoknál is olyat, amikor kihirdettek egy új stratégiát, egy új célt, azt mindenki lelkesen fogadta, de végül mind a vezetés, mind a beosztottak másnap ugyanúgy folytatták az addig megkezdett munkát a megszokott kerékvágásban, a megszokott módon, mint egy héttel, vagy egy évvel korábban, azaz mégsem történt változás.
Mi lehet az akadálya, hogy gyakran nem tudunk tovább lépni, vagy akár az első lépést se megtenni, pedig a döntést meghoztuk már? Vagy miért nem merünk egy új projektbe, egy új ötlet megvalósításába belevágni?
Amikor felmerült bennem ez a kérdés, egyből Nóé jutott eszembe. Nóét Isten igaznak találta és kiválasztotta arra, hogy amikor a bűn már annyira elhatalmasodott a Földön, hogy Isten el akarta pusztítani azt, ő mégis túlélje családjával együtt. Parancsot adott neki - egészen konkrét paraméterekkel -, hogy építsen bárkát, s abba a családján kívül minden állatból is vigyen be egy párral, így biztosítva tovább a földi életet. Nóé hallgatott Istenre, amellett döntött, hogy követi utasításait és nekiállt a bárka megépítésének. „Nóé meg is tett mindent, úgy járt el, ahogyan Isten megparancsolta neki.” (Mózes első könyve 6, 22)
Nem volt ez egy logikus lépés, hiszen a munka kezdetén nem voltak esőzések, nemhogy árvíz lett volna. Mit gondolhatott Nóé? Mit gondolhattak a családtagjai? És mit gondolhattak azok, akik a közelében laktak és látták az építkezés egész folyamatát?
Maga a tény, hogy látszólag semmi nem indokolta egy bárka építését, már elegendő akadály lehetett volna Nóé számára, hogy lépéseket tegyen. Aztán ott volt a családja, akiknek külön el kellett magyaráznia, hogy miért van szükség a bárkára. De legtöbbször pont a családdal a legnehezebb megértetni, ha valami – számukra elsőre érthetetlen – új dologra készülünk. Majd ott voltak a város lakói, akik esetleg gúnyolhatták is Nóét „őrültsége” miatt. De mind találhatunk számtalan indokot arra, hogy miért nem merünk egy új ötlet, vagy egy meghozott döntés után bátran megtenni az első lépést, majd a másodikat, harmadikat és a sokadikat.
Augusztusban a chicagói GLS konferencián1 hallhattuk ezt a kijelentést: „Nem vagy örült, csak úttörő”2 . Higyjük el, ha van egy jó ötletünk, akkor megéri az akadályokat leküzdeni és megtenni a megvalósításhoz szükséges lépéseket.
Imádkozzunk azért, hogy döntéseinken Isten áldása legyen és Tőle kérjük a kitartást a megvalósításhoz, a szükséges lépések megtételéhez. „Légy erős és bátor, és fogj hozzá! Ne félj és ne rettegj, mert az Úristen az én Istenem veled van, nem hagy cserben és nem hagy el...” (Krónikák első könyve 28, 20)
1 GLS – Global Leadership Summit – Nemzetközi Vezetői Konferencia (www.etikusvezetes.hu)
2 Jamie Kern Lima: You’re not CRAZY, you’re just FIRST!