TÖREKEDNI ARRA, HOGY ÉLVEZHETŐ MUNKÁT TALÁLJUNK
Írta: Rick Boxx 2025. május 5.
Ön miért jár dolgozni? Sokféle okunk lehet a munkára a megélhetés biztosításával kezdve, az adósságaink fizetésén át, az ébren töltött időnk hasznosításáig. De vajon hányan járunk dolgozni elsősorban azért, mert élvezzük a munkánkat?
Egy mondás szerint: „Ha szeretjünk a munkánkat, soha többé nem fogunk dolgozni.” Ez azt jelenti, hogy ha örömöt és beteljesülést találunk abban, amit csinálunk, akkor nem fog tehernek tűnni a mindennapi munkába járás.
Az Eric Liddellről, a skót olimpiai futóról szóló 1981-es mozifilmben, aki egyben kínai misszionáriusnak készült, egy különleges jelenet illusztrálja ezt az igazságot. Liddell a nővérének magyarázza, hogy miért edz továbbra is az olimpiára, annak ellenére, hogy az életét a missziós munkának szentelte.
Liddell egyetért a nővérével abban, hogy a misszionáriusi szolgálat az, amire Isten elhívta őt. Majd hozzáteszi: „Hiszem, hogy Isten céllal teremtett engem - Kínának. De gyorsan is teremtett engem. És amikor futok, érzem az Ő örömét”. Volt-e már olyan a munkánk során, amikor „éreztük Isten örömét”?
Ez arra emlékeztet, amit Salamon is bölcsen leírt. Miután Izrael királya gyakorlatilag mindent megtapasztalt, amit az élet kínálhat - érzéki örömöket, gazdagságot, hírnevet és nagy sikereket -, erre a következtetésre jutott: „Ha pedig Isten valakinek gazdagságot és kincseket is adott, és megengedte neki, hogy azt élvezze, kivegye belőle a részét, és örüljön fáradozása eredményének: ez Isten ajándéka. Az ilyen nem sokat gondol élete múlásával, mert Isten megengedi, hogy szívből örvendezzen.” (A prédikátor könyve 5, 18-19)
Feltehetjük tehát magunknak a kérdést: „Olyan munkát végzek, amit élvezek és szeretek, vagy olyan munkával foglalkozom, ami lélekromboló?” Mivel ébren töltött óráink nagy részét a munkahelyünkön töltjük, az arra való törekvés, hogy képesek legyünk élvezni a munkánkat, hasznos és gyümölcsöző törekvés. Felmerülhet azonban még egy kérdés: „Hogyan tehetem ezt meg?” Különösen akkor, ha jelenleg nem olyan a munkánk, amelyet nagyon élvezni tudunk. Íme néhány alapelv a munkával kapcsolatban a Szentírásból, amit érdemes megfontolni:
Isten rendelte el a munkát. Sokan szükséges rossznak tartják a munkát, de Isten kezdettől fogva úgy tervezte azt, mint emberi lényünk „munkaköri leírásának” részét. „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen!” (Mózes első könyve 1, 27-28)
Isten egyedinek teremtett mindannyiunkat. Eric Liddellhez hasonlóan a Biblia is azt mondja, hogy Isten mindannyiunkat egyedinek és céllal teremtett. Ha lehetséges, végezzen olyan munkát, amely a legjobban hasznosítja az Istentől kapott adottságait és szenvedélyeit. „Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.” (A zsoltárok könyve 139, 14)
Bárhol is vagyunk, Isten azt akarja, hogy tiszteljük Őt. Még ha a jelenlegi munkánk nem is olyan beteljesítő, mint szeretnénk, az Úr okkal helyezett oda minket. Talán tudjuk úgy alakítani, hogy az adottságainkat maximálisan kihasználjuk, és közben az Urat tiszteljük. „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek, ... Az Úr Krisztusnak szolgáljatok!” (Pél levele a kolosséiakhoz 3, 23-24)