A TANÁCS CSAK AKKOR HASZNOS, HA MEGFOGADJÁK
Írta: Robert J. Tamasy 2025. augusztus 18.
A tanács olyan, mint a gyógyszer. Általában csak akkor hat, ha az utasításoknak megfelelően alkalmazzuk. A mai rendkívül összetett üzleti világban lehetetlen megérteni mindazokat a tényezőket, amelyek döntéseinket befolyásolhatják. Ezért bölcs dolog tanácsot kérni olyan személyektől, akik értékes tapasztalattal rendelkeznek.
Sokan azonban csak olyanoktól hajlandóak tanácsot kérni, akik egyetértenek velük és támogatják azt, amit már elhatároztak. Ez problémás, sőt katasztrofális is lehet. A Biblia tömören fogalmazza meg az ilyet: „A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra.” (A példabeszédek könyve 12, 15) Néhány verssel később pedig így ír: „Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy!” (A példabeszédek könyve 19, 20)
Az Ószövetségében látjuk, hogy Mózes igyekszik jó vezetője lenni az Egyiptomból kiszabadított több ezer izraelita számára. Mint minden társadalomban, ezek az emberek is vitákba és nézeteltérésekbe keveredtek. Mózes felelősnek érezte magát ezeknek a konfliktusoknak a megoldásáért. Minden nap „leült, hogy bíráskodjék a nép között. Ott állt a nép Mózes előtt reggeltől estig.” (Mózes második könyve 18, 13) Elképzelhetjük, mekkora nyomás volt Mózesen, aki nap-mint-nap többszáz ügyben kellet bíráskodjon.
Apósa, Jetró bölcsen felismerte ezt a problémát: „Mózes apósa látta, hogy mi mindent végez a nép között, ezért azt mondta: Miért így végzed munkádat a nép között? Miért egyedül bíráskodsz, és miért kell az egész népnek reggeltől estig előtted állnia? ... Nem jól csinálod a dolgot. Teljesen kimerülsz te is, meg a nép is, amely veled van. Túlságosan nehéz neked a feladat, nem tudod egyedül elvégezni.” (Mózes második könyve 18, 14-18)
Jetró azt javasolta, hogy a munka egy részét ossza meg: „De válassz ki a nép közül derék, istenfélő férfiakat, megbízható embereket, akik gyűlölik a haszonlesést, ... Ők tegyenek majd igazságot a nép között minden időben: minden nagyobb ügyet vigyenek eléd, de minden kisebb ügyben tegyenek ők igazságot! Könnyíts a terheden, hadd
hordozzák azt veled együtt!” (Mózes második könyve 18, 21-22) Mózes megfogadta apósának bölcs tanácsát, és ezzel sok fejfájástól kímélt meg mindenkit.
Ezzel ellentétes Roboám, aki Salamon után uralkodott Izraelen. A Biblia így tanítja: „Vezetés nélkül elbukik a nép, de segítséget jelent, ha sok a tanácsadó.” (A páldabeszédek könyve 11, 14) A fiatal király azonban nem tudta megkülönböztetni a bölcs tanácsokat a bolondtól. Roboám először Salamon szolgálatában álló izráeli vénekkel tanácskozott. A nép arra kérte, hogy „könnyíts azon a súlyos szolgálaton és nehéz igán, amelyet apád ránk rakott, akkor szolgálunk neked.” Ebben a helyzetben a vének azt tanácsolták neki: „Ha te most kedvében jársz ennek a népnek, és engedsz nekik, akkor örökre a szolgáid lesznek.” (Királyok első könyve 12,4-7)
Roboám büszkesége azonban inkább a fiatal barátai tanácsát fogadta meg: „Ezt mondd ennek a népnek ... Ha apám nehéz igával terhelt meg benneteket, én még nehezebbé teszem igátokat.” (Királyok első könyve 12, 8-11) Ennek a tanácsnak a megfogadása nagy megosztottsághoz vezetett. Az izraeliták kis Júda törzse kivételével mindenki elutasította őt, és más királyt választott. Ennek eredményeként Roboám uralkodása már a kezdetektől kudarcra volt ítélve.
Ha betegek vagyunk, a gyógyszerek előírás szerinti szedése segíthet helyreállítani az egészségünket. Az egészséges vezetés kiépítéséhez és fenntartásához a bölcs tanácsok meghallgatása lehet a „jó orvosság”.