HOL KERESSÜK A BÖLCSESSÉGET?
Írta: Robert J. Tamasy 2025. szeptember 29.
Manapság mindenféle információhoz korlátlanul férhetünk hozzá. Mindezek a televízión, a rádión, a közösségi médián, könyveken és folyóiratokon keresztül, és az interneten szó szerint állandóan a szemünk előtt vannak. Azonban a rengeteg információ és tudás nem mindig jelent bölcsességet.
Mi is a bölcsesség? Az egyik definíció szerint „a helyzetek és tapasztalatok mély megértésén alapuló, megalapozott ítéletek és döntések meghozatalának képessége, amely gyakran magában foglalja a tudást, a jó ítélőképességet és a helyes vagy igaz dolgok megkülönböztetésének képességét”. Jól hangzik, igaz? De hogyan szerezhetjük meg ezt a képességet?
Egy fiatal üzletember, aki sikeressé akart válni, odament mentorához – akit bölcsnek tartott – és megkérdezte: „Hogyan lehet bölcsességet szerezni?” „Tapasztalatok révén” – válaszolta a bölcs. „Akkor hogyan lehet tapasztalatot szerezni?” „Jó döntésekkel.” „Nos, hogyan lehet megtanulni jó döntéseket hozni?” A bölcs ember gyorsan válaszolt: „Rossz döntésekkel.”
Ez kicsit vicces – de igaz. Vajon a hibák elkövetése az ideális módja a bölcsesség megszerzésének? Az egyik hely, ahol a bölcsességet kereshetjük – és szerintem ez a legjobb hely – a Biblia. Valójában az Ószövetség több könyve is a „bölcsesség-irodalom” része, köztük a Jób, a Zsoltárok, a Példabeszédek és a Prédikátor könyve. A leggyakrabban idézett a Példabeszédek, amely a bölcsességről a következő kijelentést teszi: „Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg.” (A példabeszédek könyve 1, 7)
Még egy futó pillantás is a világunkra ezt látszik megerősíteni. A politikusok, üzleti vezetők, szórakoztatóipari személyiségek és egyéb celebek, akik nem a bibliai világnézet alapján cselekszenek, illeszkednek ahhoz, ahogyan az Ószövetség leírja az ókori izraelitákat: „mindenki azt csinálta, ami neki tetszett.” (A Bírák könyve 17,6). Ez nem bölcsesség, hanem ostobaság. És ez így van ma is.
A Példabeszédek könyve nagy része Izrael királyának, Salamonnak tulajdonítható, akit a valaha élt legbölcsebb embernek tartottak. Ő magyarázta, hogy „Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat! Fogadd el az okos intést, az igazságot, a törvényt és a becsületességet!” (A példabeszédek könyve 1, 2-3)
Úgy tűnik, jó ötlet olvasni a Példabeszédek könyvét. A könyv 31 részből áll, így egy hónap alatt el lehet olvasni, egy év alatt pedig tizenkétszer.
A könyv sok témában kínál bölcsességet, például a harag visszafogásában, a hatékony vezetésben, a korrekció és a fegyelem elfogadásában, a bölcs tanácsok és útmutatások befogadásában, a megkülönböztető képesség és a körültekintés gyakorlásában, az irigység és a féltékenység kezelésében, a szexuális kísértések elkerülésében, a nagylelkűség ápolásában, a szorgalmas munkában, a büszkeség csapdáiban és az alázatosság előnyeiben, az integritás és az őszinteségre való törekvésben, és még sok másban.
Mindegyik bölcsesség „az Úr félelmében” gyökerezik. Ez nem azt jelenti, hogy félelemmel kell közeledni Istenhez. Azt jelenti, hogy fel kell ismerni az Ő tökéletességét, hatalmát, szeretetét és jóságát. A Példabeszédek szerint az Úr félelme bölcs dolog, ugyanúgy, ahogy a félelem általában megakadályozza az embert abban, hogy túl közel merészkedjen egy magas szikla széléhez. Sőt, az Úr félelme biztosítékot nyújt egy teljes, gyümölcsöző életre: „Az Úr félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem.” (A példabeszédek könyve 19, 23) „Az alázatnak és az Úr félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet.” (A példabeszédek könyve 22, 4)