A HALLGATÁS EREJE
Írta: Chris Simpson 2025. december 15.

Néhány évvel ezelőtt egy fontos megbeszélésem volt különböző területek vezetőivel – egy olyan közönséggel, amelyet nem könnyű lenyűgözni. A vezetői integritásról beszélgettünk, és épp befejeztem a beszédemet, amit egy erős kihívással zártam: „Mit kell feláldozniuk azért, hogy helyesen cselekedjenek, amikor senki sem figyeli Önöket?” Aztán abbahagytam a beszédet. Általában ez nem egy okos befejezés. Nem folytattam a következő diával. Csak csend volt.

Néztem őket, szemkontaktust teremtettem. Öt másodperc, majd tíz. Eleinte az emberek a székükön mozogtak, várva, hogy befejezzem a fejükben megírt szöveget. De ahogy a csend elhúzódott, a hangulat megváltozott. Előrehajoltak. A kérdés súlya nem csökkent, hanem még inkább elnehezedett. A csend teret adott a lélegzésnek.

Ezt teszi a jókor megválasztott csend. Nem a felelősséget hárítja el, és nem gyengeséget jelent. Alkalmat ad a gondolkodásra. A keresztyén vezető számára pedig még nagyobb dolgot is feltár: mély bizalmat Isten szuverenitásában és elhívásában.

Arra vagyunk kondícionálva, hogy a jó vezetésről azt gondoljuk, hogy az a legerőteljesebb hang, vagy a leghatározottabb cselekvés. De a biblikus vezetés magába foglalja a csendet is, különösen akkor, ha tudjuk, hogy vezetésünk igazságos, tervezésünk tükrözi az istenfélelmet, és ebben megnyugodhatunk. Jézus Pilátus előtt állt, vádolták, nyomást gyakoroltak rá, és félreértették: „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.” (Máté evangéliuma 27, 14)

A mai üzleti világban a zaj a pénznem – stratégiai megbeszélések, gyors üzenetek, folyamatos „személyes márkaépítés”. Azt mondják nekünk, hogy mindig beszéljünk, mindig mondjuk el a véleményünket, mindig legyünk láthatóak. De mi van, ha a héten a legmeghatározóbb vezetői lépésünk nem az, amit mondunk, hanem az, amit nem?

Ha jól használjuk a csendet, az:

  • Helyet ad a bölcsességnek, hogy kibontakozhasson bennünk és másokban.
  • A hangsúlyt az önigazolás helyett az igazság vizsgálatára helyezheti.
  • Az érzelmi intelligencia és a lelki érettség mintaképét mutathatja.
  • Nyugodt jelenlétet mutathat – olyan valakiét, akinek nem kell uralnia a termet, hogy vezessen.
  • Gondolkodásra ösztönözhet az örökkévaló dolgokról, nemcsak a taktikai kérdésekről.

Egy jól elhelyezett szünet egy megbeszélésen kapuvá válhat. Ez nem manipuláció, hanem szolgálat. Lehetővé teszi, hogy a bibliai világnézet, amelyet képviselünk, hangosabban visszhangozzon, mint bármelyik hangmagasság. A csend kevésbé a habozásról szól, hanem inkább a stabil, Istenben bízó vezetésről. A reaktív vezetés kultúrájában a keresztyén, aki szünetet tart, mélyen hallgat, keveset beszél és szent csendet fogad el, más forrásból vezet. Az ilyen vezetés nemcsak eredményeket hoz, hanem formálja a lelkeket is.