MINDIG HASZNOS ÚJRA FELIDÉZNI AZ ALAPOKAT
Írta: Robert J. Tamasy 2026. február 16.
Évekkel ezelőtt egy profi sportcsapat legendás edzője minden új szezon első edzését egy egyszerű gesztussal kezdte. Feltartott egy tárgyat, és azt mondta: „Uraim, ez egy focilabda.” Miért kezdte így? Csapatának játékosai profik voltak. Tudták, hogy néz ki a labda. A rendkívül sikeres edző azonban megértett egy fontos alapelvet: hasznos visszatérni az alapokhoz.
Sokan veszünk részt konferenciákon, workshopokon és szemináriumokon, amelyek mindegyike a választott szakmánkban szerzett ismeretek és készségek felfrissítését és finomítását célozza – hogy jobban megértsük a saját „focinkat”. Az ilyen „folyamatos képzés” felbecsülhetetlen értékű lehet nemcsak a túlélésben, hanem a boldogulásban is egy rendkívül versenyképes piaci környezetben.
Ez hasonló azoknak is, akik Jézus Krisztus követőinek vallják magukat. A Biblia tanításainak „alapvető” újragondolása nagyon hasznos ahhoz, hogy hűségesen képviseljük Őt a munkahelyeinken. Amikor újságírást tanultam az egyetemen, azt tanították nekünk, hogy olyan cikkeket írjunk, amelyek választ adnak az öt kérdésre – Ki, Mit, Mikor, Hol, Miért és Hogyan. Erre vizsgáljuk meg a Szentírás alapelveit:
Ki? Általában minden nap úgy megyünk dolgozni, hogy azt gondoljuk, egy főnöknek, vagy egy cégnek dolgozunk. Bizonyos tekintetben ez igaz, de egy bibliai rész azt mondja, hogy még magasabb az elhívásunk: „Amit pedig szóltok vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala…. Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek” (Pál levele a kolosséiakhoz 3, 17; 23).
Mi? Mindannyiunknak vannak munkaköri címei és leírásai, amelyek felvázolják a napi feladatainkat. Sőt, mindannyiunknak egyedi befolyási területei vannak, amelyeken keresztül képviselhetjük Krisztust, és beszélhetünk másoknak róla és arról, amit értük tett. „Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk” (Pál második levele a korinthusiakhoz 5, 20).
Mikor? Jézus követőiként az egyik legfontosabb felelősségünk, hogy tanítsuk az evangélium igazságát családunknak, amikor csak lehet. Hasonlóképpen imádkoznunk kell, és keresnünk kell a lehetőségeket, hogy másoknak is beszélhessünk róla. „Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!” (Mózes ötödik könyve 6, 7).
Hol? Nehogy azt higgyük, hogy cask egyházi környezetben kell képviselnünk Jézus Krisztust. Ő azt mondta, hogy mindenhol őt képviseljük. „Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig.” (Az apostolok cselekedetei 1, 8)
Miért? A munkával az a vágyunk, hogy megéljünk, képességeinket, ajándékainkat és tehetségeinket a választott hivatásunkban kamatoztatva. Nincs ezzel semmi baj. Van azonban egy még fontosabb ok arra, hogy törekedjünk arra, hogy munkánkat Isten tiszteletére végezzük. „… tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget. Az Úr Krisztusnak szolgáljatok! ” (Pál levele a kolosséiakhoz 3, 24).
Hogyan? Jézus Krisztusról másokkal beszélgetni, bármennyire is fontos, nehéznek, sőt túl nehéznek tűnhet. De nem kell egyedül tennünk. Jézus azt mondta: „Nélkülem semmit sem tehettek” (János evangéliuma 15, 5), Pál apostol pedig kijelentette: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” (Pál levele a filippiekhez 4, 13)