Heti Mannák

NE HAGYJA, HOGY EMBEREK VAGY KÖRÜLMÉNYEK BEFOLYÁSOLJÁK ÖRÖMÉT
Írta: Jim Mathis  -  2023. november 13.

Néha halljuk, hogy mennyire fontos, hogy olyan munkát találjunk, amit szeretünk. Ez talán egy kicsit túlértékelt, de fontos, hogy olyan dolgokat tegyünk, amelyek nem teszik tönkre az örömünket, az elégedettségérzetünket és az értelmünket. Lehet, hogy egész nap fizikai munkát végzünk, ami nem túl szórakoztató és fáradtan érünk haza, de tudjuk, hogy hasznos munkát végeztünk, ami már önmagában is jutalom lehet.

Az évek során sokféle munkám volt, és különböző vállalkozásokban vettem részt. Elhatároztam, hogy az örömgyilkos munkákból a lehető leghamarabb kiszállok. A legélvezetesebb munka számomra mindig az volt, amikor mások életének javulásához járulhattam hozzá.

Jelenleg a legtöbb időt régi fényképek restaurálásával töltöm. Ez nagyon kifizetődő, különösen azért, mert nemcsak a munkát élvezem, hanem szeretem hallani az emberek történeteit is a képeik mögött. Emellett sokat foglalkozom portréfotózással is. Szeretem az embereket, és örömömet lelem abban, hogy segíthetek nekik a legjobb formájukat megmutatni.

Emellett időszakosan adószakértőként dolgozom, mások adóbevallását készítem elő. Nagyon megéri leülni velük, megismerni és segíteni őket az adóbevallás éves feladatában; végigvezetni az embereket egy olyan folyamaton, amely nagyon zavaros lehet. Éveken át pedig egy helyi kávéházat vezettem, ahol nemcsak azt tettem lehetővé, hogy az emberek élvezhessék kedvenc italukat, hanem olyan környezetet is teremtettem, ahol kikapcsolódhattak és másokkal tartalmas, sőt életet megváltoztató módon érintkezhettek.

Időnként azonban belekeveredtem olyanba is, ami kezdetben talán jól hangzott, de hamarosan rájöttem, hogy rossz választás. Maradhattam volna, és nyomorultul érezhettem volna magam, vagy dönthettem úgy, hogy a lehető leghamarabb elmegyek. Legtöbbször a második lehetőséget választottam.

A VEZETŐ, AKI MEGMOSSA A MUNKATÁRSAI LÁBÁT
Írta: Sergio Fortes  -  2023. október 30.

Képzeljük el azt a helyzetet, amikor egy felsővezető egy megbeszélés alkalmával megjelenik egy mosdótállal és törülközővel, és megmossa a beosztottai lábát. Egy ilyen jelenetet a vállalatnál a legjobb esetben is nagyon furcsának, hacsak nem hihetetlennek tartanánk. Mindazonáltal, ahogy a Bibliában Jézus Krisztus életéről szóló beszámolókat olvassuk, Ő pontosan ezt tette. És ez akkor is ugyanolyan megdöbbentő volt, mint amilyen ma lenne.

Jézus három évig vezette a 12 tanítványát. Akkor még nem tudták, de földi munkája a végéhez közeledett. Elhatározta, hogy egy nagyon világos, bár megdöbbentő leckét ad nekik. Fogott egy tálat, egy törölközőt és vizet, és elkezdte megmosni követői lábát, ahogyan azt a János evangéliuma 13, 4-17-ben leírták. Abban az időben gyakori volt a lábmosás, hiszen az utak porosak vagy sárosak voltak, de ezt a feladatot mindig alantas szolgák végezték, nem pedig egy vállalkozás vezetője.

El tudjuk képzelni a jelenetet? Kínos csend tölti be a helyiséget, és Jézus tanítványai ijedt és gyanakodó pillantásokat vetnek egymás felé. Végül egyikük, Péter, aki heves vérmérsékletéről volt ismert, megdöbbenését alázatos, de dacos szavakba önti: „Az én lábamat nem mosod meg soha.” „Jézus így válaszolt neki: Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám.” (János evangélium 13, 8) Jézus célja az volt, hogy felejthetetlen példát mutasson arra, hogyan kell az igazi vezetőknek szolgálniuk azokat, akiket vezetnek.

LÁTNOKOK AZ ANYAGIAK RABJAIVAL SZEMBEN
Írta: Rick Boxx  -  2023. november 06.

Nagyon bizonytalan gazdasági időket élünk. Valószínűleg mindig is így volt, de a gazdasági körülmények most számos okból kifolyólag különösen kiszámíthatatlannak tűnnek. A kérdés nem az, hogy miért van ez így, hanem az, hogy hogyan reagáljunk. Védekező álláspontra helyezkedjünk, vagy válasszuk a proaktív megközelítést?

Amikor recesszió valószínűsíthető, jellemzően kétféle vezető van: a látnokok, és azok, akiket az anyagiak irányítanak. Az utóbbiak gyakran védekező megközelítést alkalmaznak döntéseikben és megpróbálják kiküszöbölni a kockázatot. A látnokok azonban másképp működnek. A fenyegető recesszióra úgy tekintenek, mint lehetőségre az ügyfelek és a piaci részesedés növelésében, és gyakran offenzív stratégiát alkalmaznak védekezés helyett.

Jézus Krisztus követőiként mi tudjuk, hogyan reagáljunk: Ismerjük azt, aki tudja a jövőt, a mi Mennyei Atyánkat. Az Ószövetségben Dánielt arra kérték, hogy értelmezze a babiloni király nyugtalanító álmát. Dániel azt mondta neki: „A nagy Isten tudtára adta a királynak, hogy mi történik majd ezután.” (Dániel könyve 2, 45) Mi is kérhetünk hasonló bölcsességet az Úrtól a jövőre vonatkozóan.

Kulcsfontosságú személyi döntések. Amikor recesszió fenyeget, olyankor a anyagiak által vezényeltek jellemzően csökkentik, vagy akár meg is szüntetik a személyzetet. Egy látnok azonban másképp áll a dolgokhoz. A 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeket követően a légiközlekedési ágazatot lesújtotta a katasztrófa. Szinte minden nagyobb légitársaság tömeges elbocsátásokba kezdett. A Southwest Airlines azonban nem. Látnok vezetőik elkötelezték magukat amellett, hogy a teljes személyzetet tovább foglalkoztatják. Ez rövid távon költséges volt, de hosszú távon gyors és jövedelmező terjeszkedésre késztette a vállalatot.

ÖRÖKLŐDÉS, ÖRÖKSÉG, ÖRÖKLÉS ÉS HAGYATÉK
Írta: Robert J. Tamasy  -  2023. október 23.

Nemrégiben egy másik városban tagtársaimmal folytattam egy izgalmas beszélgetést. A Monday Manna egyik számát a hagyaték hátrahagyásának fontosságáról írtam, és ők kíváncsiak voltak, mi a különbség a négy látszólag hasonló kifejezés között: Öröklődés, örökség, öröklés és hagyaték.

Van némi hasonlóság e négy kifejezés között, de mégis nagyon különbözőek. Kettőre közülük gyakorlatilag nincs befolyásunk. Az egyiket talán jelentős mértékben tudjuk befolyásolni, attól függően, hogy mennyire voltunk jómódúak, de csak egyet tudunk meghatározni, nagyrészt az életünk során hozott döntéseink és kialakított kapcsolataink alapján.

Az öröklődés a genetikailag öröklődő tulajdonságokat írja le, például a bőr- és hajszínt, a termetet, az etnikai jellemzőket és egyéb fizikai, mentális és családi tulajdonságokat. Az örökség általában egy társadalom vagy embercsoport kultúrájára, hagyományaira, történelmére és nyelvére vonatkozik. Az öröklés az, ami valaki halála után az utódokra száll, jellemzően pénz vagy anyagi javak.

A hagyaték az egyetlen a négy közül, amelyet társadalmi státusztól vagy vagyoni helyzettől függetlenül jelentős mértékben alakíthatunk. Ez az életünk maradandó hatásából áll, amely még jóval azután túl is megmarad, hogy mi már nem élünk. A hagyaték az értékek, a jellem és a hit révén átalakíthatja az egyéneket, a szervezeteket, sőt a társadalmat is.

Nekünk, az üzleti világban forgolódó embereknek, lehetőségünk van arra, hogy így vagy úgy, de vezető szerepet töltsünk be. Függetlenül attól, hogy milyen szerepet töltünk be egy vállalaton belül, akár a legmagasabb vezetői pozíciót, akár egy vagy több személynek jelentünk, örökséget építhetünk. Mert a vezetők igazi próbája, bárkik is legyenek és bármit is tegyenek, az, hogy mi marad utánuk, miután elmentek.

Emlékszem egy vezető évekkel ezelőtt tartott előadására, amikor elmagyarázta, hogyan épült fel az előző szervezete. A vállalat szervezeti ábráján minden körülötte épült fel. Nem sokkal azután, hogy ő távozott, a vállalkozás kártyavárként omlott össze. Az ő „hagyatéka” a vezetés szempontjából a kudarc volt.