Heti Mannák

VISZONTAGSÁGOK: LEHETŐSÉG A FEJLŐDÉSRE
Írta: Austin Pryor  -  2023. április 24.

Több mint 40 éve pénzügyi tanácsadóként számos, néha nagyon gyors gazdasági átalakulást láttam. Amikor a gazdasági tényezők hirtelen változást hoznak, sok befektető egy nagyon kellemetlen dolgot érez - a félelmet. Nehéz magabiztosnak lennünk a befektetésekkel kapcsolatban, amikor az általunk nem befolyásolható tényezők pusztítást végeznek a pénzügyi piacon.

Még azok is, akik Jézus Krisztust imádják, szorongást érezhetnek, amikor csapások érik őket, akár a pénzügyeiket, akár életük más területeit érintik. A legtöbb keresztény szeretné megkérdezni Istentől, hogy miért engedi meg, hogy a fájdalom és a csalódás megérintse gyermekeit. Talán az Ő válasza a következő lenne: „Azok a dolgok azért történtek, mert meghallgattam az imáitokat, hogy megadjam nektek, amit kértetek!”

Amikor egy átlagos nap kedvezőtlen eseményeire gondolunk, el tudjuk képzelni, hogy Isten azt mondja:

„Ugye azért imádkoztál, hogy éretté válhass? Megtanítalak arra, hogyan függj tőlem jobban.”
„Ugye azért imádkoztál, hogy több hited legyen? Esélyt adok neked, hogy jobban bízz bennem.”
„Ugye azért imádkoztál, hogy jobban megismerj Engem? Segítek neked, hogy jobban keress Engem.”
„Ugye azért imádkoztál, hogy dicsőíts engem az életeddel? Én megszentellek téged.”

Amikor imáink ilyen „lelki” kéréseket tartalmaznak, bízhatunk abban, hogy Isten akarata szerint imádkozunk.

A SIKER KÖNYÖRTELEN, JUTALOM NÉLKÜLI HAJSZOLÁSA
Írta: Robert J. Tamasy  - 2023. április 17.

Az üzleti világban sokan csak egyetlen célra fókuszálnak: a sikerre. De megállunk-e néha, hogy komolyan átgondoljuk, mi is valójában a siker?

Erről az a kutya jut eszembe, amelyik nagy lelkesedéssel kergeti az autókat. Elmegy mellette egy, s a kutya gyorsan üldözőbe veszi. De vajon, tudja-e, hogy mi történne, ha valóban elkapná az autót? Mit tenne vele? Bizonyos értelemben a siker is hasonló. Bizonyos kitűzött célokkal a fejünkben vágunk neki a karrier utunknak, olyan eredményeket remélve, amelyeket el akarunk érni. De mi történik azután, ha ezeket elértük?

Erről pedig eszembe jut az a csúcsvezető, aki arról beszélt, hogy megmászta a közmondásos „siker létráját”, majd amikor felért a csúcsra, rájött, hogy a létra rossz falnak támaszkodik.

A saját karrierem során elértem az összes célt, amit korábban kitűztem magam elé. Egy újság szerkesztőjének lenni? Megvan. Újságcikket írni? Pipa. Egy magazin szerkesztőjének lenni? Pipa. Könyvet írni? Pipa. Mindegyiket sikerült megvalósítanom. És még sok mást is. De vajon ezek közül bármelyik, még ha együttesen is, megadta nekem a teljes beteljesülés, a végső siker érzését? Nem, mert mindig volt még valami, amit megtehettem volna, mindig voltak mások, akik többet értek el, mint én - legalábbis ez volt a fejemben.

A siker néha olyan érzés lehet, mintha egy olyan versenyben lennénk, ahol a célvonal egyre távolabb és távolabb kerül. Az előléptetés, a fizetésemelés, a szakmai elismerés egy-két pillanatra talán kielégít, de aztán mi lesz? Megtanultam, hogy az igazi sikert végső soron csak abban találjuk meg, aki megadja azokat a képességeket, érdeklődési köröket, ajándékokat és lehetőségeket, amelyekkel nap mint nap élünk. 

Ahogyan az Ószövetségben olvassuk: „Ne gondold tehát majd magadban: Az én erőm és hatalmas kezem szerezte nekem ezt a gazdagságot! Hanem gondolj mindig Istenedre, az Úrra, ő ad neked erőt a gazdagodáshoz...” (Mózes ötödik könyve 8, 17-18) Lehet, új látószögre van szükségünk ahhoz, hogy megalkossuk a siker fogalmát. Nem tudok ehhez jobb forrást, mint a Szentírás:

VAKFOLTOK – ETIKAI DILEMMÁK 2.
Írta: Szalai Zsolt  -  2023. április 3.

Az előző részben Max H. Bazerman és Ann E. Tenbrunsel Blind Spots (Vakfoltok) című könyvében megfogalmazott, az etikus működésben zavart okozó tényezőből kettőt tárgyaltunk, most kerítünk sort a maradék háromra: közvetett vakság, csúszós lejtő és az eredmények túlértékelése.

A piaci alapon működő társaságok esetében gyakran előfordul az, hogy egy adott termék előállítása vagy szolgáltatás nyújtása során harmadik felek tevékenységét veszik igénybe. Ennek oka lehet költségtakarékosság, hatékonyság, egy adott szakértelem elérhetősége, vagy akár földrajzi távolság áthidalása. Etikai szempontból többségük teljes mértékben ártatlan tényezőnek tűnik. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy egy ilyen együttműködés külső felek irányába etikátlan magatartást eredményez (pl. áremelkedés, környezetvédelmi problémák, túlzottan alacsony költségű munkaerő alkalmazása stb.) és a kiszervezés tényleges kiváltó oka, hogy ez a következmény ne legyen közvetlenül kapcsolható az indító félhez. Történik ez sokszor azért, mert a kiszervező cég, ha saját maga tette volna meg ezeket a lépéseket, akkor működése egésze pl. PR szempontból komoly károkat szenvedett volna. A közvetett vakság ezt a jelenséget mutatja meg, amikor az etikai vétséget harmadik felek bevonásának segítségével próbáljuk saját magunkról elhárítani.

Korunk posztmodern gondolkodása kedveli a jelenségek nem abszolút, hanem relatív módon való szemléletét. Nincsen ez máshogy a vétségekkel sem, hiszen vannak „bocsánatos bűnök”, amiket még el lehet nézni, mert nem jelentkeznek nagymértékű, széles körre kiterjedő károk. A relativitásnak ugyanakkor van egy komoly csapdája: ha nincsen abszolút mérték, akkor egy kis eltérés a korábbi etikus működéstől nem tűnik tragikusnak, sőt idővel akár teljesen rendben lévő magatartásnak minősülhet.

ÉLNI VAGY CSAK TÚLÉLNI
Írta: Pataki Dávid  -2023. április 10.

Talán mindannyian éreztük úgy, hogy minden reménytelen, sivár és sötét. Vannak az életünkben olyan szakaszok, amikor úgy érezzük, hogy minden elveszett, nincs már erő, idő, lehetőség továbblépni, megújulni, újrakezdeni.

Nagypénteken pontosan ezt érezték a tanítványok is. Véget ért egy sikerkorszak, ahol minden beteg meggyógyult, nem volt semmilyen akadály, amit a vezetőjük ne tudott volna leküzdeni. De a vezető elveszett, meghalt, ők pedig elmenekültek, mert kevésnek érezték magukat a folytatáshoz.

Az elképesztő sebességgel változó világunkban számtalan problémával szembesülünk nap mint nap. Vezetőként még nehezebb, hiszen a felelősség is nagyobb. Utat, biztonságot, célokat kell nyújtanunk a vezetettek számára olyan helyzetekben, ahol egyre kevésbé számítanak a tapasztalatok. Ilyenkor különösen nehéz megküzdeni a saját reménytelenségünk érzésével is.

A Biblia azonban arra tanít bennünket, hogy nincs olyan reménytelen helyzet, ahol nem lenne reménység. Még Jób is, aki a családját, vállalkozásait és végül az egészségét is elvesztette azt mondja, hogy mindenkinek aki él, van lehetősége a változtatásra.

Jézus Krisztus többször is megígérte a tanítványainak, hogy fel fog támadni és nem lesz vége a küldetésnek, amire elhívta őket, de a tanítványok ezt nem akarták meghallani.

Keresztény vezetőként nem gondolkodhatunk úgy, mint akinek nincs reménysége. Ahogy vállalkozóként sem függhet a lelkiállapotunk csupán attól, hogy sikeresek vagyunk, vagy sem. Végül pedig idősödve, ahogy a fizikai lehetőségeink szűkülnek se gondoljuk azt, hogy egyre kevesebb dologban bízhatunk.

VAKFOLTOK – ETIKAI DILEMMÁK 1.
Írta: Szalai Zsolt  -  2023. március 27.

A vezetői munka talán egyik legnehezebb és a mindennapokban legnagyobb kihívásokkal teli területe az etikai döntéshozatal. A nehézség gyökere abban rejlik, hogy míg elméleti szinten meg tudunk fogalmazni követendő értékrendszereket, a gyakorlatban nem mindig ismerjük fel azt, hogy éppen egy olyan döntés előtt állunk, ami feszegeti elfogadott etikai elveink kereteit. Max H. Bazerman és Ann E. Tenbrunsel Blind Spots (Vakfoltok) című könyvének egyik alaptézise is erre utal: A szervezeti etikai megoldások és próbálkozások egy alapvetően rossz feltételezésből indulnak ki: az emberek felismernek egy etikai dilemmát, amikor szembesülnek vele. Ha a feltételezés rossz, akkor arra csak hibás gyakorlat építhető.

A szerzők a könyvben öt zavart neveznek meg, ami etikátlan döntésekhez és lépésekhez vezethetnek: rosszul megfogalmazott célok, érdekvezérelt vakság, közvetett vakság, csúszós lejtő és az eredmények túlértékelése. Jelen cikkben a rosszul megfogalmazott célok és az érdekvezérelt vakság kerül kifejtésre, míg a másik három témakört a folytatásban taglaljuk.

A legtöbb szervezet – bármilyen területen is végzi tevékenységét – működését jól meghatározott célok köré szervezi. A megfogalmazott célok segítenek a munkaszervezésben, erőforrások megfelelő elosztásában és egy adott kérdés, vagy probléma fontosságának eldöntésében. Előfordulhat ugyanakkor az az eset, hogy egy önmagában jónak tűnő cél a szervezet működését és a benne lévő személyek egyéni, vagy csoportos döntését rossz irányba tereli és etikátlan lépések és döntések születhetnek. Ilyen eset lehet például, amikor az ügyfelek jobb kiszolgálást kitűző célok bevétel növekedési elvárással keverednek és a munkatársak kisértést érezhetnek nem etikus eszközök alkalmazására, mely végső soron károsítja az ügyfeleket.