A MUNKATÁRSAK TISZTELETÉNEK ELNYERÉSE
Írta: Robert J. Tamasy
Sok éve meggyőződésem, hogy a „szent-világi” megkülönböztetést, amelyről néha hallunk, a Biblia sehol sem támasztja alá. A papság és a misszionáriusok meghatározott szerepeket kaptak, az ezek betöltéséhez szükséges ajándékokkal és képességekkel együtt. Isten szemében azonban egy ügyvezető, kereskedelmi képviselő, adminisztratív asszisztens, menedzser vagy hivatalnok munkája éppúgy „szent” és az Úr elhívása, mint az egyház égisze alatt dolgozó vallásos szakembereké.
Az év elején az általam látogatott gyülekezet vezető lelkipásztora megerősítette ezt az igazságot, amikor egy üzenetet mutatott be, melynek címe „A munkatársak tiszteletének elnyerése” volt. Veszem a bátorságot, hogy felhasználjam a fő pontjait, és kibővítsem azokat. Mert a munkatársak általi tisztelet kulcsfontosságú, ha hatékonyan akarunk működni „Krisztus követeiként” (Pál második levele a korinthusiakhoz 5, 20)
Gyakran mondják, hogy „jó hírnek kell lennünk, mielőtt jó híreket oszthatnánk meg”. Más szóval, kevés vagy semmilyen pozitív hatást nem tudunk gyakorolni azzal, amit mondunk, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk hűek a Szentíráshoz, ha a munkahelyi viselkedésünket többek között etikátlan magatartás, becstelenség, önzőség, lustaság és az együttérzés hiánya jellemzi. „Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb az ezüstnél és az aranynál.” (A példabeszédek könyve 22, 1). Íme, néhány bibliai alapelv arra vonatkozóan, hogyan nyerjük el és tartsuk meg azoknak az embereknek a tiszteletét, akikkel nap mint nap együtt dolgozunk: