Heti Mannák

HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A MUNKAHELYI PLETYKÁK ELLEN?
Írta: Rick Boxx  -  2022. június 6.

A munkahelyeket egy olyan betegség pusztítja, amely kevés figyelmet kap. Ez a „betegség” nem más, mint a pletyka. A más emberekről szóló becsmérlő, lealacsonyító és gyakran megtévesztő információk ismétlésének gyakorlata. Rombolja a kapcsolatokat, rontja az alkalmazottak morálját, és bármely munkahelyi környezetet megmérgezhet.

Karrierem kezdetén az egyik munkatársam, Jennifer sportot űzött a pletykálkodásból. Mindig, amikor vele találkoztam és felmerült valaki másnak a neve, gyakran valamilyen negatív megjegyzést fűzött hozzá, hogy az illető mit mondott rólam. Emiatt több munkahelyi kapcsolatom is feszültséggel telt meg. Miután felmondtak neki, hamar rájöttem, hogy állításainak nagy része hazugság volt, csak ő akart jobb színben feltűnni.

Pál apostolnak az efézusiakhoz írt levelében ezeket az értékes gondolatokat olvassuk: „Semmiféle bomlasztó beszéd ne hagyja el a szátokat, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják.” (Pál levele az efézusiakhoz 4, 29) Íme négy biblikus meglátás ebből a szakaszból és másokból, amelyek segítenek védekezni a pletykák ellen:

Bomlasztó beszéd. Nemrégiben egy rádióinterjún vettem részt. A műsorvezetőt nem ismertem korábbról. Később egy barátom megkérdezte, hogy sikerült a beszélgetés. Ekkor kritizálni kezdtem a műsorvezető stílusát, de Isten Lelke hamar meggyőzött arról, hogy megjegyzéseim bomlasztóak, egészségtelenek és bántóak voltak, melyek aláásták a beszélgetőtársam hitelességét. Megfogadtam, hogy a jövőben vigyázok a nyelvemre.

A munkahelyi pletykák abbahagyása azzal kezdődik, hogy megóvjuk a nyelvünket a rosszindulatú szavaktól. „Aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól.” (A példabeszédek könyve 21, 23)

A BIZALOM ALAPJA AZ INTEGRITÁS
Írta: Pulay Gyula  -  2022. május 30.

„Akkor a farizeusok elmentek, és elhatározták, hogy szóval csalják tőrbe. Elküldték tehát hozzá tanítványaikat, a Heródes-pártiakkal együtt, akik ezt mondták: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és az Isten útját az igazsághoz ragaszkodva tanítod, és hogy nem tartasz senkitől, mert nem veszed figyelembe az emberek tekintélyét. Mondd meg tehát nekünk, mi a véleményed: szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?” (Máté evangéliuma 22, 15-17.)

A Biblia King James féle angol fordítása az „igaz vagy” magyar kifejezéssel egyezően a „thou are true” kifejezést használja. Az Újszövetség 1973-ban megjelent „új” angol fordítása, a New International Version viszont a „you are a man of integrity” szófordulatot adja a farizeusok szájába, aminek a magyar fordítása „te integritással rendelkezel”.

2007. óta foglalkozom a szervezeti és a személyi integritás kérdésével, így számomra reveláció volt az, hogy az integritás Jézus Krisztus egyik legfontosabb, még az őt tőrbe csalni igyekvők által is elismert tulajdonsága volt. Az integritással rendelkező személy az igaz ember, akiben nincs semmiféle kétszínűség, aki azt mondja, amit gondol, és tartja a szavát, amikor cselekvésre kerül sor. Érdekes, hogy az angolban az integritással rendelkező személyt a „man of integrity” szókapcsolattal fejezik ki, azaz az ember a birtok és az integritás a birtokos. A birtokos szerkezet megfordulása szó szerint azt jelenti, hogy az adott személyt birtokba vette az integritás, az integritás „foglyává vált”, azaz teljesen elköteleződött az integritás mellett, és ettől már nem hajlandó tágítani.

A SEBEZHETŐSÉGEN ALAPULÓ BIZALOM KULTÚRÁJA
3. Mit kell tennem, hogy bennem megbízzanak?
Írta: Szalai Zsolt  -  2022. május 16.

Az őszinte (nem látszat) bizalom egyik fontos jellemzője, hogy nem lehet kierőszakolni, vagy parancsba adni. Sok vezető úgy áll a kérdéshez, hogy megköveteli munkatársaitól a teljes bizalmat anélkül, hogy ő maga valamit tenne is azért. Az ilyen kapcsolatnak az egyik legfontosabb próbája az, amikor a szervezet, vagy csapat egy fontos próbatétel előtt áll, vagy erős külső negatív hatás éri: vajon kiállnak-e a munkatársak a vezető mellett, vagy passzívan szemlélik az eseményeket, esetleg szét is futnak.

Robert F. Hurley A bizalom természetrajza (The Decision to Trust) címmel a HBR hasábjain megjelent írása ezt a kérdéskört feszegeti: mit kell tennie a vezetőnek ahhoz, hogy megbízzanak benne? Kutatásai meglepő eredményt mutatnak: a vezető személyisége nagyon kis mértékben határozza meg azt, hogy megbíznak benne munkatársai, vagy sem. Döntő szerepet a bizalmat adó (jelen esetben a munkatárs) jellemzői és szituációs tényezők játszák.

Ha a bizalmat adó magas kockázatviselő, akkor könnyebben ad bizalmat, mintha kerülné a kockázatokat. Igaz ez az alkalmazkodó képességre is, minél jobb, annál könnyebb a bizalom adása. Fontos a hatalmi helyzet is, egy szinten lévők, vagy magasabb beosztásúak könnyebben adnak bizalmat a velük azonos szinten lévőnek, vagy alárendelt munkatársaknak.

A SEBEZHETŐSÉGEN ALAPULÓ BIZALOM KULTÚRÁJA
4. A bizalomépítő vezető egyik legfontosabb tulajdonsága 1
Írta: Tomka János  -  2022. máus 23.

Barnabás életéből megérthetjük, hogy az igazán bizalomra méltó ember képes újabb esélyt adni valakinek, akit mások, akár tekintélyes keresztény emberek is megbízhatatlannak tartanak. „Néhány nap múlva pedig ezt mondta Pál Barnabásnak: Térjünk vissza, látogassuk meg a testvéreket valamenynyi városban, ahol hirdettük az Úr igéjét, és lássuk, hogy megy a soruk. Barnabás azt akarta, hogy vigyék magukkal Jánost is, akit Márknak hívtak. Pál azonban úgy tartotta helyesnek, hogy ne vigyék magukkal azt, aki elvált tőlük Pamfíliánál, és nem ment velük együtt a munkába. Emiatt meghasonlás támadt közöttük, és ezért különváltak egymástól: Barnabás magával vitte Márkot, és elhajózott Ciprusra.” (Apostolok cselekedetei 15,36–39) Vannak, akik azt állítják, hogy Barnabás majdnem minden tekintetben kiváló keresztény férfiú volt, de volt egy hibája: nem fogadta el, hogy Pálnak, a vitathatatlan tekintélyű apostolnak volt igaza.

Miből gondolják ők, hogy Pálnak volt igaza? Hiszen a Bibliában nem olvasunk ilyen üzenetet. A Szentírás arról sem tudósít, hogy miért nem ment végig János Márk Pállal és Barnabással az első missziói úton. Lehet, hogy beteg lett, vagy olyan hír jutott el hozzá, ami miatt a visszatérés mellett döntött. Természetesen lehetséges az is, hogy a fiatalember egyszerűen nem bírta a számos megpróbáltatást. Egyáltalán, miért fontos, hogy nekünk legyen igazunk?

A SEBEZHETŐSÉGEN ALAPULÓ BIZALOM KULTÚRÁJA
2. Megbízhatom-e a másik emberben? 1
Írta: Tomka János  -  2022. május 9.

Fredmund Malik roppant találóan fogalmaz: „Ha egy menedzsernek sikerült a környezetének, munkatársainak és kollégáinak a bizalmát megnyernie és megőriznie, akkor a vállalati kultúra is alapvetően rendben volt. Ezzel szemben, ha nem volt bizalmi bázis, akkor a számos erőfeszítés mit sem ért.” Malik nem kevesebbet állít, mint hogy csak akkor beszélhetünk egy szervezet jó kultúrájáról, ha a vezetőnek sikerült kialakítania és fenntartania a kultúra bizalmi bázisát.

A bizalomnak három alaptípusa képezi ezt a bázist – a személyes, a szakértői és a strukturális bizalom. A személyes bizalom az adott személy feddhetetlenségébe vetett hiten alapszik. Ez a legszélesebb értelemben felfogott bizalom, erre alapozunk, amikor bizalmas közléseket egymás elárulásának gyanúja nélkül osztunk meg egymással, amikor nem tartunk attól, hogy ötleteinket a másik kisajátítja, vagy amikor bizonyosak vagyunk abban, hogy társaink mindent megtesznek azért, hogy ne hagyjanak cserben. A szervezetekben a személyes bizalom közös élmények, valamint egymás személyiségének és jellemének megismerése során alakul ki. A nehéz helyzeteket, a szorító határidőket vagy a válságos időszakokat nem szeretjük, de talán a legfontosabb hasznuk, hogy hamar kiderül, kire számíthatunk.

Gyakran beleesünk a csapdába, hogy akkor is kitartunk a személyes bizalmon alapuló kapcsolatok mellett, amikor mély, specifikus ismeretekre van igényünk. Pedig ilyen esetekben a bizalom egy másik típusára van szükségünk.