Heti Mannák

ÖN SZENVED A SEMMELWEIS-REFLEXTŐL?

Írta: Rick Boxx 2025. szeptember 1.

Semmelweis Ignác magyar orvos és tudós volt, aki a 19. század közepén bevezette a kézmosási eljárásokat az orvosok számára a Bécsi Általános Kórházban. Ez a gyakorlat 18%-ról 2%-ra csökkentette az anyai halálozás, az akkoriban „szülési láz” néven ismert betegség előfordulását. Semmelweis, az „anyák megmentője”, úttörő szerepet játszott a ma már általánosan elterjedt orvosi fertőtlenítési politikában és gyakorlatban.

Akkoriban azonban az orvosi közösség sok tagja sértőnek találta, hogy egy „úriember” keze betegségeket terjeszthet. Ezen hozzáállás és a változás iránti ellenállás miatt az orvosok többnyire folytatták halálos eljárásaikat. Szerencsére a kézmosás szükségességét nem hagyták örökre figyelmen kívül, és a szülés közbeni halálozási arány drámaian csökkent.

A Semmelweis által tapasztalt ellenállás aligha volt egyedülálló reakció. A történelem során a nagy újításokat kezdetben mindig ellenállás és elutasítás kísérte, mert szemben álltak a hagyományos bölcsességgel. Ezt a viselkedést, amelyet néha „közösségi gondolkodásként” vagy „megerősítő torzításként” ismerünk, Semmelweis-reflexnek is nevezik.

Ezt folyamatosan tapasztalni lehet az üzleti világban is. Reagáltunk már mi is hasonló módon? Úgy tűnik, nem zavar minket a változás, ha mi kezdeményezzük, de ha mások kényszerítik ránk, akkor megmakacsoljuk magunkat és panaszkodunk: „De mi így szoktuk!”

 

A KAPCSOLATOK EREJE, AMELYEK MEGVÁLTOZTATNAK

Írta: Erenia Mendoza 2025. augusztus 25.

A Bibliában olvasunk egy lehetetlennek tűnő barátságról, amely megváltoztatta a történelem menetét: Barnabás és Saul. Amikor senki sem akart a korábbi egyházüldöző közelébe menni, Barnabás volt az, aki vette a bátorságot, és hitt abban, hogy Isten meg tudja változtatni Sault. Elvitte az apostolokhoz, és elvetette annak a szolgálatnak a magvait, amely később hatással volt az egész világra (Apostolok Cselekedei 9,26–28).

Az üzleti világban is láthatunk példákat, amikor egy barátság átalakító erejű lehet. Warren Buffett és Charlie Munger története ritka példája egy közel hat évtizedes társulásnak, amely integritáson, tiszteleten és kölcsönös bizalmon alapult. Buffett Mungert szakmai útjának legfontosabb eszközeként írta le. „Charlie-t örökre az építésznek kell tekinteni” – mondta barátja halála után. Munger több volt, mint üzlettárs, hűséges barát volt – valaki, aki kihívások elé állította, bölcsen igazgatta és tágította a látókörét. „Még akkor is, amikor hibáztam, soha, egyetlen egyszer sem emlékeztetett a hibáimra.”

Ez a csendes hűség ritka – és rendkívül hatékony. Munger nem csak Buffett mellett járt, hanem megváltoztatta őt. Ez a megbízható barátság ereje: szeretettel, igazsággal és állandó jelenléttel formálni a másikat. Én is áldott vagyok, hogy ilyen kapcsolataim vannak, amelyek átformálnak.

„SZENT ZAVAR” LÉTREHOZÁSA A MUNKAHELYEINKEN

Írta: Chris Simpson 2025. augusztus 11.

A „bevált gyakorlatok” már régóta nagyra becsült értékek a vezetés területén. Hatékonyságot biztosítanak, kiküszöbölik a felesleges újításokat, és kihasználják az elődök által felhalmozott tudást. Hasonlóképpen, az iparági szabványok strukturált keretrendszert biztosítanak, amely lehetővé teszi a szakemberek és szervezetek számára, hogy nagyobb átláthatósággal és következetességgel működjenek.

Karrierem elején, az Egyesült Államok Titkosszolgálatánál, gyorsan megtanultam az ilyen struktúrák értékét. Volt egy egyszerű szólás: „ahogy mi csináljuk”. Ezek a szabványok stabilitást teremtettek a bizonytalan pillanatokban, és utat mutattak a hektikus, sőt kaotikus helyzetekben.

A TANÁCS CSAK AKKOR HASZNOS, HA MEGFOGADJÁK

Írta: Robert J. Tamasy 2025. augusztus 18.

A tanács olyan, mint a gyógyszer. Általában csak akkor hat, ha az utasításoknak megfelelően alkalmazzuk. A mai rendkívül összetett üzleti világban lehetetlen megérteni mindazokat a tényezőket, amelyek döntéseinket befolyásolhatják. Ezért bölcs dolog tanácsot kérni olyan személyektől, akik értékes tapasztalattal rendelkeznek.

Sokan azonban csak olyanoktól hajlandóak tanácsot kérni, akik egyetértenek velük és támogatják azt, amit már elhatároztak. Ez problémás, sőt katasztrofális is lehet. A Biblia tömören fogalmazza meg az ilyet: „A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra.” (A példabeszédek könyve 12, 15) Néhány verssel később pedig így ír: „Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy!” (A példabeszédek könyve 19, 20)

Az Ószövetségében látjuk, hogy Mózes igyekszik jó vezetője lenni az Egyiptomból kiszabadított több ezer izraelita számára. Mint minden társadalomban, ezek az emberek is vitákba és nézeteltérésekbe keveredtek. Mózes felelősnek érezte magát ezeknek a konfliktusoknak a megoldásáért. Minden nap „leült, hogy bíráskodjék a nép között. Ott állt a nép Mózes előtt reggeltől estig.” (Mózes második könyve 18, 13) Elképzelhetjük, mekkora nyomás volt Mózesen, aki nap-mint-nap többszáz ügyben kellet bíráskodjon.

 

A VEZETŐI MAGÁNY ELKERÜLÉSE

Írta: Rick Boxx 2025. augusztus 04.

Számos vezérigazgató és egyéb felsővezető állítja, hogy a csúcson lenni magányos lét. Ők gyakran kénytelenek olyan nehéz döntéseket meghozni, amelyeket nem szívesen osztanak meg csapattagjaikkal. Éppen ezért 1945-ben Harry S. Truman amerikai elnök egy táblát készíttetett az asztalára, amelyen ez állt: „Itt áll meg a felelősség”. Tudta, hogy a fontos döntésekért végső soron egyedül ő felel.

Hacsak nem találnak egy olyan közösséget, amelynek tagjaiban megbíznak, vagy nem fizetnek egy üzleti tanácsadónak, sokan kénytelenek egyedül meghozni a döntéseket. Ez néha sikeres is lehet, de a bölcs tanácsok és a felelősségre vonhatóság hiánya miatt rossz döntésekhez is vezethet.

Krisztus követőiként (Pál levele a korinthusiakhoz 5, 20) elengedhetetlenül fontos, hogy keressük a bölcs tanácsokat, és meg is hallgassuk azokat. A keresztyénséget nem magányos harcosok számára tervezték, akik válság idején elszigetelik magukat.

Ahogy már megszoktuk, a Biblia sokat tanít erről. Íme, néhány példa: