Heti Mannák

GYŐZTES CSAPATOK - LEGGYENGÉBB LÁNCSZEMEK

Írta: Robert J. Tamasy 2025. május 19.

Egy régi mondás szerint „Egy lánc csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszem”. Egy lánc, akár valakinek a csuklójára tekeredik, akár egy agresszív kutyát tart vissza, akár egy nehéz tárgyat függeszt fel, nem tudja betölteni a célját, ha egy vagy több láncszem gyenge. Ugyanez az elv érvényes az élet számos területére - például az erős csapatok felépítésére és fenntartására, akár a sportpályákon és arénákban, akár az üzleti világban.

Egy másik közhely, ami szintén érvényes: „Egy ember nem tud csapatot alkotni, de tönkreteheti azt”. Más szóval, egy csapatban a legtehetségesebb tag sem garantálhatja a sikert, de a csapat egyetlen tagjának kudarca nagyban hozzájárulhat az egész bukásához.

Évekkel ezelőtt abban a kiváltságban volt részem, hogy Brazíliába utazhattam, hogy olyan üzleti vezetőkkel találkozzak, akik meg akarták tanulni, hogyan képviselhetik hatékonyabban Jézus Krisztust ott, ahol dolgoznak. Az egyik találkozásunkkor a labdarugást használtam példaként. Amikor minden játékos egységesen és a kijelölt helyén játszik a pályán, az gyakran győzelemmel jár. Ha azonban akár csak egy játékos is elmulasztja a feladatát - különösen a kapus -, valószínűsíthető a vereség.

Ezt a hasonlatot használva elmagyaráztam brazil barátaimnak, hogy a gyümölcsöző üzleti szolgálat kulcsa az, hogy nem egyetlen személyre támaszkodnak, ahogyan ezt a múltban tették, hanem felismerik a különböző erősségeiket, elnézik egymás gyengeségeit, és meghatározzák, hogyan osszák ki a különböző feladatokat, miközben ugyanazokra a célokra törekednek: bemutatni Jézus Krisztust mint Megváltót és Urat azoknak, akikkel a munkahelyen találkoznak, és segíteni Jézus követőit abban, hogy gyümölcsöző tanítványokká váljanak.

A Biblia nem egy sportkalauz, de sokat mond a csapatmunka fontosságáról. Például:

 

EGYENSÚLY A TUDATOS ÉLETHEZ / A CÉLTUDATOS ÉLET EGYENSÚLYA

Írta: Erenia Mendoza 2025. május 12.

A mai modern kor gyakran kényszerít minket az egyre hatékonyabb termelékenységre. Emiatt az egészség, az emberi kapcsolatok és a lelki egyensúly háttérbe kerülhet. De mi – Krisztus követői – arra vagyunk hivatottak, hogy törekedjünk a kiegyensúlyozott életre, ezzel is tükrözve Isten országának értékeit. A „8+8+8 szabály” egyszerű modell, amely segíthet nekünk az egyensúly elérésében: 8 óra munka, 8 óra pihenés, és 8 óra szórakozás – szabadidő és személyes tevékenységek. Ha Isten áll e területek középpontjában, akkor céltudatosan élhetünk.

8 óra munka. A Biblia azt tanítja, hogy a munka Istentől van. Erre emlékeztetőnk is van: „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek.” (Pál levele a kolosséiakhoz 3, 23) Ha ezt a szemléletet tesszük magunkévá, akkor a munka Isten imádatának egyik módja lehet, ezzel is szolgálva másokat. Munkánk során is igyekezzünk ezeket tükrözni: Őszinteség – „Utálja az Úr a hazug ajkat, de a helyesen élőket kedveli.” (A példbeszédek könyve 12, 22) Alázat – „Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.” (Jakab levele 4, 6) Humor – „A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.” (A példabeszédek könyve 17, 22)

 

AZ EGÉSZ: NAGYOBB, MINT A RÉSZEK ÖSSZESSÉGE

Írta: Robert J. Tamasy 2025. április 28.

Hallotta már valaha, hogy valaki azt mondja: „Az egész nagyobb, mint a részek összege”? Ezt a valóságot évekkel ezelőtt mélyen megtapasztaltam, amikor egy magazin szerkesztője voltam. Az írás és a szerkesztés nagy része az én vállamra hárult, de szerencsés voltam, hogy volt egy kis csapat, akik nagyban hozzájárultak a tartalomhoz és a grafikai tervezéshez.

Emlékszem, hogy a tervezési megbeszélésekre a saját elképzeléseimmel felvértezve mentem el, hogy hogyan kellene a magazinnak összeállnia. De a több órás „kreatív konfliktus” során mindig olyan döntésekre jutottunk, amelyek sokkal jobbak voltak, mint amilyeneket egyedül ki tudtam volna találni. Mindenki értékes hozzájárulását adta az eredményhez. A késztermék mindig felülmúlta az elvárásainkat. Mert az egész nagyobb volt, mint a részek összege.

Itt tanultam meg két olyan bibliai szakasz igazságát, amelyet soha nem felejtek el:

TÖREKEDNI ARRA, HOGY ÉLVEZHETŐ MUNKÁT TALÁLJUNK

Írta: Rick Boxx 2025. május 5.

Ön miért jár dolgozni? Sokféle okunk lehet a munkára a megélhetés biztosításával kezdve, az adósságaink fizetésén át, az ébren töltött időnk hasznosításáig. De vajon hányan járunk dolgozni elsősorban azért, mert élvezzük a munkánkat?

Egy mondás szerint: „Ha szeretjünk a munkánkat, soha többé nem fogunk dolgozni.” Ez azt jelenti, hogy ha örömöt és beteljesülést találunk abban, amit csinálunk, akkor nem fog tehernek tűnni a mindennapi munkába járás.

Az Eric Liddellről, a skót olimpiai futóról szóló 1981-es mozifilmben, aki egyben kínai misszionáriusnak készült, egy különleges jelenet illusztrálja ezt az igazságot. Liddell a nővérének magyarázza, hogy miért edz továbbra is az olimpiára, annak ellenére, hogy az életét a missziós munkának szentelte.

Liddell egyetért a nővérével abban, hogy a misszionáriusi szolgálat az, amire Isten elhívta őt. Majd hozzáteszi: „Hiszem, hogy Isten céllal teremtett engem - Kínának. De gyorsan is teremtett engem. És amikor futok, érzem az Ő örömét”. Volt-e már olyan a munkánk során, amikor „éreztük Isten örömét”?

 

AZ ETIKÁTLANSÁGBA BELEFÁRADTAK BÁTORÍTÁSA 3.

Írta: Tomka János 2025. április 21.

„Nincsen olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék. Ezért tehát amit a sötétségben mondtatok, azt napvilágnál fogják hallani, és amit fülbe súgva mondtatok a belső szobában, azt a háztetőkről fogják hirdetni.” (Lukács evangéliuma 12,2–3)

Előző heti Mannáinkban elkezdtük kitárgyalni az erkölcsös életbe való belefáradásnak lehetséges okait. A három leggyakoribb a következő: csalódás az etikusnak hitt emberekben, félelem az újabb kihívásoktól és az erkölcsi tartás elporladása. Mai Mannánkban az utolsó okkal foglalkozunk.

Az erkölcsi tartás elporladása és helyreállása. A belefáradást nemcsak a másokban való csalódás vagy az új kihívásoktól való félelem okozhatja. A legkiválóbbaknál is előfordul, hogy erkölcsi erejük hirtelen megroppan, képtelenek folytatni a küzdelmet számos megélt kudarcuk miatt. Ez a helyzet a legveszélyesebb… Lehetséges az ilyen emberen segíteni? Egy érdekfeszítő bibliai történet szerint igen a válasz.

Sámuel 1. könyvének 25. fejezetében azt olvassuk: a legényeivel immár hónapok óta bujdosó Dávid meghallotta, hogy Nábál, egy dúsgazdag ember a juhait nyíratja. Fontos tudni, hogy nem sokkal korábban Dávid és csapata védte meg Nábál temérdek állatát a rablóbandáktól. Dávid elküldte tíz emberét Nábálhoz, és nagyon udvariasan segítséget kért tőle éhező csapata számára. Nábál azonban roppant durván elkergette a követeket. Hogyan reagált erre Dávid?