Heti Mannák

A TISZTESSÉG KIFIZETŐDŐ
Írta: Edgar Medina D. 2025. szeptember 22.

„Nincs olyan, hogy üzleti etika” – mondja a neves szerző, John Maxwell. „Csak etika létezik.” Ez igaz – az etika nem korlátozódhat csak az élet egy bizonyos területére. Sajnos ez egy olyan téma, amelyet a világ számos részén az intézmények és szervezetek szinte teljesen elfelejtettek – különösen egy egyre versengőbb világban, amely az azonnali eredményekre koncentrál. Ilyen nyomás alatt a tisztességes magatartás hátránynak tűnhet. De a valóság épp ennek az ellenkezője: az etika bizalmat épít, és a bizalom minden szilárd és tartós kapcsolat alapja.

Az üzleti világban a bizalom nem egyik napról a másikra épül fel, hanem idővel, következetes döntések, betartott ígéretek és szilárd elveken alapuló magatartás révén. A tisztességes vásárló, beszállító vagy munkatárs sokkal nagyobb valószínűséggel épít ki hosszú távú kapcsolatot, kap másoktól ajánlatot, és együttműködik velünk jövőbeli projektekben. Az etika nemcsak erkölcsi, hanem stratégiai érték is.

Ezért, bár az etikus viselkedés nem mindig a legkönnyebb út, hosszú távon mindenképpen a legjövedelmezőbb. Nézzünk meg néhány bibliai bölcsességet:

 

ISTEN „IDEJÉBEN” GONDOSKODIK A SZÜKSÉGEINKRŐL

Írta: Chris Simpson 2025. szeptember 15.

A Szentírásban azt olvassuk, hogy Isten megígérte népének, ha az Ő útjain járnak, „akkor esőt adok nektek a szokott időben” – és ezzel együtt a föld termékenységét is (Mózes harmadik könyve 26, 3-4). Nem azonnali jutalom. Nem igény szerinti eredmények. Hanem áldás, a kijelölt időben, az Ő isteni bölcsességének megfelelően. Ez az igazság ma is irányítja az üzleti világot.

Isten nem a mi naptárunk vagy elvárásaink szerint cselekszik. Cselekedetei soha nem késnek, soha nem sietnek, soha nem állnak ellentétben egymással. Teljes összhangban cselekszik az Ő akaratával, az örökkévalóság keretein belül megfelelő módon. És ez számunkra nagyon kényelmetlen. Arra vagyunk kondicionálva, hogy az értéket határidők és teljesítmények alapján mérjük. A gyorsaságot értékeljük. A korai eredményeket jutalmazzuk. De Isten nem alkalmazkodik a mi siettetésünkhöz. Ígéretei nem tranzakciók, hanem szövetséges ígéretek. Az Ő időzítése nem mechanikus, hanem pontos. És a cselekedetei nem önkényesek, hanem helyénvalóak.

 

ÖN SZENVED A SEMMELWEIS-REFLEXTŐL?

Írta: Rick Boxx 2025. szeptember 1.

Semmelweis Ignác magyar orvos és tudós volt, aki a 19. század közepén bevezette a kézmosási eljárásokat az orvosok számára a Bécsi Általános Kórházban. Ez a gyakorlat 18%-ról 2%-ra csökkentette az anyai halálozás, az akkoriban „szülési láz” néven ismert betegség előfordulását. Semmelweis, az „anyák megmentője”, úttörő szerepet játszott a ma már általánosan elterjedt orvosi fertőtlenítési politikában és gyakorlatban.

Akkoriban azonban az orvosi közösség sok tagja sértőnek találta, hogy egy „úriember” keze betegségeket terjeszthet. Ezen hozzáállás és a változás iránti ellenállás miatt az orvosok többnyire folytatták halálos eljárásaikat. Szerencsére a kézmosás szükségességét nem hagyták örökre figyelmen kívül, és a szülés közbeni halálozási arány drámaian csökkent.

A Semmelweis által tapasztalt ellenállás aligha volt egyedülálló reakció. A történelem során a nagy újításokat kezdetben mindig ellenállás és elutasítás kísérte, mert szemben álltak a hagyományos bölcsességgel. Ezt a viselkedést, amelyet néha „közösségi gondolkodásként” vagy „megerősítő torzításként” ismerünk, Semmelweis-reflexnek is nevezik.

Ezt folyamatosan tapasztalni lehet az üzleti világban is. Reagáltunk már mi is hasonló módon? Úgy tűnik, nem zavar minket a változás, ha mi kezdeményezzük, de ha mások kényszerítik ránk, akkor megmakacsoljuk magunkat és panaszkodunk: „De mi így szoktuk!”

 

UDVARIASSÁG A VÁLLALATI KULTÚRÁBAN

Írta: Robert J. Tamasy 2025. szeptember 8.

Hogyan lehet sikeres vállalkozást építeni? Számtalan könyv született már erről a témáról. Az úgynevezett „szakértők” számos receptet kínálnak arra, hogyan tud egy vállalat felülkerekedni a versenytársakon. De ritkán hallunk az üzleti világban egy bizonyos szót emlegetni, amely hatalmas különbséget jelenthet mind a vállalkozás, mind az ügyfelek vagy vásárlók számára. Ez a szó: udvariasság.

Az „udvariasság” egyik definíciója: „a mások iránti viselkedésben és magatartásban megnyilvánuló tiszteletteljes vagy figyelmes cselekedet vagy kifejezés”. Az udvariasság – vagy annak hiánya – olyan tulajdonság, amelyet gyorsan észreveszünk, amikor egy üzletet, például élelmiszerboltot, áruházat, orvosi rendelőt, mozit vagy éttermet látogatunk.

Sajnos, mai világunkban úgy tűnik, hogy az udvariasság nagyrészt kiment a divatból. Még az az egyszerű gesztus is, hogy tartjuk az ajtót egy másik személynek, amikor belépünk egy üzletbe, egyeseknek sértőnek tűnik. Ennek nem célja, hogy megalázó vagy leereszkedő legyen. Ez csupán egy egyszerű gesztus, amellyel elismerjük a másik személy jelenlétét, és udvariasan felajánljuk neki, hogy lépjen be előttünk.

Közelünkben egy élelmiszerbolt és annak személyzete híres udvariasságáról. Mindig üdvözlik a vásárlókat, megkérdezik, hogy segíthetnek-e valamiben, felismerik az embert a pénztárnál, és még azt is felajánlják, hogy kiviszik a megvásárolt csomagot az autóig. Egy másik, szintén nagyon népszerű élelmiszerbolt ritkán tanúsít ilyen kedvességet. Önök szerint, melyik boltba járok szívesebben!

Honnan ez a különbség?

 

A KAPCSOLATOK EREJE, AMELYEK MEGVÁLTOZTATNAK

Írta: Erenia Mendoza 2025. augusztus 25.

A Bibliában olvasunk egy lehetetlennek tűnő barátságról, amely megváltoztatta a történelem menetét: Barnabás és Saul. Amikor senki sem akart a korábbi egyházüldöző közelébe menni, Barnabás volt az, aki vette a bátorságot, és hitt abban, hogy Isten meg tudja változtatni Sault. Elvitte az apostolokhoz, és elvetette annak a szolgálatnak a magvait, amely később hatással volt az egész világra (Apostolok Cselekedei 9,26–28).

Az üzleti világban is láthatunk példákat, amikor egy barátság átalakító erejű lehet. Warren Buffett és Charlie Munger története ritka példája egy közel hat évtizedes társulásnak, amely integritáson, tiszteleten és kölcsönös bizalmon alapult. Buffett Mungert szakmai útjának legfontosabb eszközeként írta le. „Charlie-t örökre az építésznek kell tekinteni” – mondta barátja halála után. Munger több volt, mint üzlettárs, hűséges barát volt – valaki, aki kihívások elé állította, bölcsen igazgatta és tágította a látókörét. „Még akkor is, amikor hibáztam, soha, egyetlen egyszer sem emlékeztetett a hibáimra.”

Ez a csendes hűség ritka – és rendkívül hatékony. Munger nem csak Buffett mellett járt, hanem megváltoztatta őt. Ez a megbízható barátság ereje: szeretettel, igazsággal és állandó jelenléttel formálni a másikat. Én is áldott vagyok, hogy ilyen kapcsolataim vannak, amelyek átformálnak.