BÉKÉT TEREMTENI AZ ELLENSÉGESKEDÉS KÖZEPETTE
Írta: Rick Boxx - 2024. május 6.
Nemrégiben felhívott egy volt munkatársam, akiről évek óta nem hallottam. Dühös szemrehányásokat tett egy általam másoknak írt e-mail miatt, amelyet továbbított neki valaki. Félreértette az e-mailben levő állításaimat, ami mindkettőnk részéről dühöt és frusztrációt okozott, amikor szembesített vele.
Bár úgy éreztem, hogy ennek a férfinak az érzelmi kitörése indokolatlan volt és nem helyénvaló, tudtam, hogy ugyanaz a hitünk. Ezért, mivel ő a testvérem volt Krisztusban, tisztáznom kellett a helyzetet, és törekednem kellett a konfliktus megoldására. Az a tény, hogy én nem tettem semmi rosszat, lényegtelen volt. Kifejtettem neki a helyzetet a magam részéről, elmagyarázva, hogy a társam hogyan értelmezte félre azt, amit az e-mailben állítottam. Miután megbeszéltük a félreértést, és bocsánatot kértünk egymástól, sikerült békésen elválni.
Ez az incidens egy darabig megmaradt a fejemben, mivel azon gondolkodtam, hogyan lehetett volna elkerülni a problémát, mielőtt az elkezdődött volna. Mivel mindannyian tökéletlen emberek vagyunk, elkerülhetetlenül előjönnek a nem szándékos konfliktusok, bármennyire is próbáljuk elkerülni őket. Később eszembe jutott a gyerekkorom, amikor a bátyám és én veszekedtünk, gyakran jelentéktelen dolgokon. Arra is emlékeztem, hogy édesanyánk bölcsen ragaszkodott ahhoz, hogy bocsánatot kérjünk és kezet rázzunk, hogy helyreállítsuk a kapcsolatunkat.