Heti Mannák

CÉLOK, AMIKKEL AZ ÚJ ÉVÜNK A LEGJOBB LEHET
Írta: Robert J. Tamasy  -  2024. december 30.

Mindenki szereti az új dolgokat. Egy új ing, egy új ruha, új számítogép, új okostelefon vagy egy új tévé. Vagy egy új ház, új autó, egy új állás. Az új dolgok lenyűgöznek minket és kiemelnek a megszokott hétköznapokból.

Így nem meglepő, hogy sokunkban az izgalom érzése támad az új naptári év közeledtével. Bizonyos szempontból a december 31-ről január 1-jére való átmenet csupán idő kérdése, egyetlen nap eltelte. De az, hogy új naptárral kezdhetjük elölről, valahogy a lelkesedés és a várakozás érzését keltheti bennünk.

Egyesek számára, akiknek kihívásokkal teli vagy nehéz évük volt, talán kijelenthetik: „Ki a régivel - jó, hogy megszabadultunk tőle - és be az újjal!”. Lehet, hogy a különbség csak 24 óra, de az, hogy képesek vagyunk új lapot nyitni, tiszta lappal újrakezdeni, reményt adhat nekünk. Mások számára az elmúlt év jó volt. Ezért remélik, hogy még több ilyen lesz, a sikerekre építve és további előrelépést várva.

Mindkét esetben hogyan kezeljük ezt az újdonságot, ezt az „újrakezdést”? Hogyan kerüljük el, hogy alig néhány nappal az Új Év kezdete előtt ne csak a régi dolgok folytatását tapasztaljuk?

Néhány ember számára ez magában foglalja az újévi fogadalmakat. Ezekkel azonban az a probléma, hogy általában mindent el akarunk érni, vagy semmivé foszlik. Ha például valaki elhatározza, hogy abbahagyja a dohányzást vagy visszaszorít valamilyen egészségtelen szokást, amint nem tartja be ezt a vállalást, az elhatározás megszűnik. Kudarccá válik.

Én inkább olyan célokat tűzök ki, amelyek mérhetőek és elérhetőek, amelyekre egész évben törekedhetek. Például, ha az lenne a vágyam, hogy írjak egy új könyvet, azt nem kell január 1-én, az év első hetében vagy akár a kezdeti hónapokban teljesíteni. Haladhatok a célom felé, és érzékelhetem a fejlődésemet. Vagy esetleg egy év alatt szeretném elolvasni a teljes Bibliát. Ideális esetben minden nap olvasnám, de ha ez időnként elmarad, még nincs minden veszve. Egy másik alkalommal bepótolhatom az olvasást.

MI LETT VOLNA, HA NINCS ELSŐ KARÁCSONY?
Írta: Robert J. Tamasy  -  2024. december 23.

Ezen a héten világszerte, minden kontinensen emberek milliói ünneplik a karácsonyt, amikor Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Valószínűleg ez az ünnep a legszélesebb körben elismert ünnep, bár nem mindenki ugyanabból az okból ünnepli.

Az évnek ebben az időszakában gyakran felteszik a kérdést: „Mi a karácsony igazi értelme?”. Meglepő módon sokféle válasz létezik. A piacon a karácsony gyakran az év legjövedelmezőbb időszakát jelenti, egy olyan időszakot, amikor a megtermelt bevételek biztosíthatják, hogy a vállalkozások egyensúlyban tudják tartani a könyvelésüket, és pénzügyi többlettel zárják az évet. Azt is jelentheti, hogy a munkavállalók rövid időre megpihenhetnek a nagy munkaterhelés alól, és élvezhetik a családjukkal vagy a barátaikkal töltött időt.

A karácsony sok mindent jelenthet a különböző emberek számára. Valójában azonban a karácsony valódi jelentése a Biblia szavaival foglalható össze: „Az Ige [Jézus Krisztus] testté lett, és közöttünk lakott” (János evangéliuma 1, 14). Jézus, Isten Fia emberi testet öltött, hogy közöttünk éljen. A karácsony az Ő születését jelzi, de a pontos dátumról évszázadokon keresztül viták folytak.

A jobb kérdés talán az lenne, hogy „Milyen lenne a világ, ha nem lett volna az első karácsony?”. Azt hiszem, ezt a kérdést Krisztus életének, tanításainak és végül keresztre feszítésének és feltámadásának fényében lehet a legjobban megvizsgálni. Az Ő születése nélkül a többi nem lett volna lehetséges. Gondoljuk meg a következőket:

Isten átérzi a küzdelmeinket. Amikor imádkozunk, vagy igyekszünk kapcsolatba lépni Istennel, hajlamosak vagyunk panaszkodni: „Uram, Te egyszerűen nem érted." Bizonyosak lehetünk azonban, hogy ez nem igaz: „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett.” (Zsidókhoz írt levél 4, 15)

A BUZGÓ SÁFÁRSÁG ÖRÖME
Írta: Austin Pryor  -  2024. december 9.

A „buzgó” egy érdekes szó. Azt jelenti, hogy nagy energiát vagy lelkesedést mutatunk egy ügy vagy cél érdekében. Jó dolog buzgónak lenni, ha a helyes dolgokért lelkesedünk. Pál apostol ezt írta: „Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor” (Pál levele a galatákhoz 41, 18). Mi lehet ez a jó cél? A tizenkilencedik századi anglikán püspök, J. C. Ryle ezt a leírást adta Jézus Krisztus olyan követőjéről, aki jó célért buzgólkodik:

„A buzgóság a kereszténységben égő vágyat jelent, hogy Istennek tetsző életet éljünk, hogy teljesítsük az Ő akaratát, és hogy minden lehetséges módon előmozdítsuk az Ő dicsőségét a világban. Ez a vágy olyan erős, hogy amikor valóban eluralkodik az emberben, akkor arra készteti, hogy bármilyen áldozatot hozzon, bármilyen bajba kerüljön, bármit megtagadjon magától, átadja magát és hasznos legyen, sőt akár meg is haljon, csakhogy Istennek tetszhessen és Krisztust dicsőíthesse”.

Az egyik terület, ahol a Krisztus-követőknek Istennek kell tetszeniük és hűséget kell tanúsítaniuk, az a pénzükhöz való viszonyuk - ahogyan megkeresik, elköltik, befektetik és elajándékozzák azt. Sokan azonban lassan fejlődnek ezen a területen. Talán ez annak a félreértése, hogy mi mindent foglal magában a gondnokság. Ez nemcsak az adakozásról szól. Nemcsak a gazdagoknak szól. Mindannyian arra vagyunk hivatottak, hogy jó sáfárságot gyakoroljunk, minden életkorban és jövedelmi szinten. „Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.” (Pál első levele a korinthusiakhoz 4, 2)

Lehet, hogy valaki megérti a felelősséget, hogy bölcs sáfár legyen, de nem halad előre, mert nem érti, hogyan tegye ezt. Vannak szervezetek, amelyek segíthetnek ebben.

De sokak számára a probléma a következetesség hiánya a kötelezettségvállalások betartásában. Jót akarnak tenni, de a jó szándék (és az újévi fogadalmak) nem elegendő a változáshoz.

BÖLCSESSÉG ÉS MEGÉRTÉS A MUNKAHELYEN
Írta: D. C. Chen  -  2024. december 16.

Korán, 14 évesen kezdtem el a Chung Hwa Vegyipari Műveknél a szakmai pályafutásomat. Abban az időben fizikailag gyenge voltam, és gyakran éreztem magam alsóbbrendűnek az erőm hiánya miatt. A főnököm azonban emlékeztetett, hogy az üzleti siker nem a fizikai erőn, hanem a bölcsességen múlik. Mózes megtanította az izraelitákat, hogyan váljanak bölcs és megfontolt emberekké, amikor az Ígéret Földjére készültek. Azt mondta, a kulcs az volt, hogy engedelmeskedjenek Isten törvényeinek és parancsolatainak: „Tartsátok meg és teljesítsétek azokat, mert ezáltal lesztek bölcsek és értelmesek a népek szemében. Ha meghallják mindezeket a rendelkezéseket, ezt mondják majd: Bizony, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!” (Mózes ötödik könyve 4, 6). A napi Biblia olvasás által megérthetjük és megtanulhatjuk követni Isten Igéjét, bölcsekké válhatunk.

Később egy kanadai misszionáriusnő eljött Tajvanra, és megmutatta nekem ezt az igeverset: „Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit. Nincs mitől félnie, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sem kell aggódnia, szüntelenül termi gyümölcsét.” (Jeremiás próféta könyve 17, 7-8) Ez arra inspirált, hogy üzleti törekvéseimben Istenre támaszkodjak. Emellett nagyon biztató volt Dávid története is, aki Istenbe vetett rendíthetetlen hittel nézett szembe az oroszlánok, medvék és óriások fenyegetéseivel, és legyőzte azokat.

A cégnél, ahol dolgoztam, volt egy személyzeti vita. Valaki azzal fenyegetett, hogy ártani akar nekem, amikor átvettem a gyár vezetését. Amikor azonban kapcsolatba léptem az illetővel, azt mondta, hogy valaki tájékoztatta őt, hogy ne ártson nekem. Ez az élmény mélyen megerősítette a hitemet Isten láthatatlan védelmében.

ÚJ MUNKATÁRSAK KIVÁLASZTÁSÁNAK NÉGY SZEMPONTJA
Írta: Rick Boxx  -  2024. december 2.

 

Az egyik legalapvetőbb kihívás az üzleti életben az, hogy megfelelő munkatársakat a megfelelő pozíciókba találjunk. Bármilyen tehetségesek is legyenek, a rossz pozícióba helyezett emberek sok problémát okozhatnak, és jelentős elégedetlenséget okozhatnak a munkahelyen. Ez azonban nem új kihívás. Még a Bibliában is találunk rá jó példát. Mózes „kiégett” az izraelita nép körében kialakult konfliktusok kezelésében. Apósa, Jetró látta, hogy ez mennyire megviseli Mózest, ezért bölcs tanácsot adott neki:

„Ismertesd meg velük az utat, amelyen járniuk kell, és azt, hogy mit kell cselekedniük. De válassz ki a nép közül derék, istenfélő férfiakat, megbízható embereket, akik gyűlölik a haszonlesést, és tedd őket elöljárókká ezer, száz, ötven vagy tíz ember fölött.” (Mózes második könyve 18, 20-21)

Mi hogyan azonosíthatjuk be a hozzáértő, megfelelő képzettségű jelölteket, akikre szükségünk van? Az ehhez szükséges bölcsességet négy szempontban határoztam meg: jellem, elhivatottság, kompetencia és kémia – ebben a sorrendben.

Kezdjük a jellemmel. Amikor a munkáltatók felvesznek valakit, sokan olyan embereket keresnek, akiknek az önéletrajza és tapasztalata megfelel a betöltendő pozíciónak. Miután leszűkítették a megfelelő jelöltek listáját, sokan kiválasztják azt a személyt, aki a legjobban tetszik nekik. Szerintem jobb megközelítés, ha először a jellem alapján veszünk fel valakit. Szörnyű hiba lehet olyan embert alkalmazni, aki nagy szakértelemmel rendelkezik, de nincs jelleme.