Heti Mannák

A HÁLAADÁS SZOKÁSÁNAK MEGTEREMTÉSE
Írta: Jim Mathis  -  2021. november 22.

Ez a hét Amerikában a hálaadás hete. Ez az egyik kedvenc ünnepem, hiszen ahogy az író és előadó Zig Ziglar mondani szokta: „A hozzáállásod határozza meg a tartásodat”, úgy a hálához való hozzáállásunk határozza meg az örömünket. A hála és a hálaadás kéz a kézben járnak.

Manapság sokan dühösek és elégedetlenek, közelről sem az a hálaadás jellemzi a mindennapokat, amelyet ez az ünnep megkíván, de egy kis erőfeszítéssel mindnyájan számos okot találhatunk a hálaadásra. Íme néhány dolog, amiért hálás lehetek:

- Hálás vagyok a szüleimért, akik szerettek engem és szerették egymást, és mindent megtettek azért, hogy elsőrangú oktatásban legyen részem.

- Hálás vagyok a barátaimért, akikkel különféle helyeken találkoztam. Ide tartoznak a fényképész barátaim, a zenész barátaim, a Kereskedelmi Kamarából a barátaim, és különösen a gyülekezeti barátaim, akikkel beszélhetek Isten szeretetéről és Jézussal való kapcsolatomról.

- Hálás vagyok a zenéért. A zene oly sok ember életének a része és boldog vagyok, hogy az én eletemben is jelen van.

- Hálás vagyok, hogy „jó szemet” sikerült kiművelni és gyorsan meglátom, mikor néz ki valami jól és mikor nem. Ez számomra egy tanult készség, amely lehetővé tette, hogy fényképészként megéljek, szükség esetén pedig tervezőként is.

EMELKEDJÜNK FELÜL A PÉNZ SZERETETÉN
Írta: Jim Langley  -  2021. november 15.

Volt idő, amikor a pénzszerzés volt a legfontosabb tényező az életemben. Kétségtelen, hogy a pénzszerzés életformává is válhat, s ez nem volt másképp régebb sem. A Bibliában Pál apostol ezekkel a szavakkal oktatja pártfogoltját: „Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.” (Pál első levele Tmoteushoz 6,8)

Nem azt állítja Pál, hogy a pénz eleve gonosz, de a pénz szeretete a gonosz dolgok sokaságához vezethet. Nincs azzal semmi baj, ha van pénzünk, vagy vágyunk rá, hogy legyen, de amikor ez a célunk és az istenünk, akkor oriási a probléma.

Korábban egy autó lökhárítójára ragasztott merész kijelentést láttam: AZ, AKI A LEGTÖBB JÁTÉKKAL HAL MEG, NYER. Sokan egyetértenek ezzel a kijelentéssel, akik beleszerettek abba a gondolatba, hogy minél többet halmozzanak fel, függetlenül attól, hogy mibe kerül a megszerzésük. De valóban igaz ez a mondás?

Salamon, Izráel királya, aki bölcsességéről is híres, foglalkozott ezzel a témával: „De amikor szemügyre vettem minden művemet, amelyet kezemmel alkottam, és fáradozásomat, ahogyan fáradozva dolgoztam, kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt.” (Prédikátor könyve 2,11) Olyan emberként írta ezeket, aki életének nagy részét anyagi és érzéki dolgok megszerzésével és élvezetével töltötte, ugyanakkor megtanulta, hogy a pénz iránti szeretet hasonló a „szél kergetéséhez”.

HÍRNEVÜNK ÚJJÁÉPÍTÉSE
Írta: Rick Boxx  -  2021. november 01.

Mindannyian követünk el hibákat. Néha nagyokat. Az üzleti életben egy nagy hiba után mind az alkalmazottak, mind az ügyfelek, beszállítók, sőt néha még a média is tudomást szerez róla, és továbbadják a hírt másoknak. A hibák tönkretehetik a hírnevünket és aláássák a lehetőségeinket. A jó hírnevet felépíteni élethosszig tart, tönkretenni viszont egy pillanat műve.

Ugyanakkor ezek a hibák segíthetnek abban, hogy jobb emberekké váljunk, akkor is, ha évekig elhúzódik a rossz döntéseink következménye.

Nem könnyű a jó hírnevet újjá építeni. Időt és következetes erőfeszítést igényel. A legjobb példát erre a Bibliában találjuk – Saul személyében, aki a keresztyének üldözője volt, majd Pállá lett és hirdette az evangéliumot. Az Apostolok cselekedeteiben olvasunk az ő drámai és hihetetlen átalakulásáról, miután találkozott Jézus Krisztussal a Damaszkuszba vezető úton: „De Saul egyre jobban felbátorodott, és zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus.” (Az apostolok cselekedetei 9, 22)

Hogyan építette ő újjá a hírnevét? Igazából egy három-lépéses folyamatot követett, ami nem más, mint a hibák alázatos bevallása, kemény munka és egy jó ügyvéd találása. Nézzük meg ezeket külön-külön:

Az első lépés, hogy alázatosan bevallotta tévedését. Így olvasunk erről, amikor Pál megvallja korábbi bűneit: „Én így szóltam: Uram, ők tudják, hogy én voltam az, aki börtönbe vetettem és zsinagógáról zsinagógára járva megverettem a benned hívőket.” (Az apostolok cselekedetei 22, 19)

Ha olyat hibáztál, ami lerombolja a hírnevedet, lépj az újjáépítés útjára azzal, hogy bevallod: tévedtél, anélkül, hogy kifogásokat keresel. Az őszinte és alázatos elismerése a hibáidnak – ahelyett, hogy eltusolod a tévedést, vagy igazolni próbálod azt – lehet az első lépés a jó hírneved helyreállítása útján.

MIÉRT BÍZHATUNK A VILÁG LEGJOBB ÜZLETI KÖNYVÉBEN
Írta: Robert J. Tamasy  -  2021. november 8.

Könyvemben, az Üzlet a javából: Időtlen bölcsességek a Példabeszédek könyvéből a mai üzleti világ számára (Business at Its Best: Timeless Wisdom from Proverbs for Today’s Workplace), azt a nézetet vallom, hogy a Biblia a legjobb üzleti könyv, amit valaha írtak. Hosszú idő telt el a megírása óta, de erről napról napra, egyre jobban megbizonyosodom. Biztos vagyok benne, hogy ha az üzleti világ minden szereplője tanulmányozná és alkalmazná a Bibliában levő elveket, akkor a siker gyakorlatilag garantált.

Nemrégiben találkoztam egy nonprofit, magán szervezet, a Better Business Bureau (BBB) által alkalmazott nyolc „Bizalom Szabvánnyal”, melynek célja több, mint 100 éve a piaci bizalom növelése. Nem meglepő módon ezeknek az elveknek mind erős biblikus háttere van. Nézzük meg ezeket a hozzájuk tartozó igerészekkel együtt:

Építsd ki a bizalmat. Hozzunk létre és tartsunk fenn pozitív eredményeket a piacon. „Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb az ezüstnél és az aranynál.” (A példabeszédek könyve 22,1)

Hirdess őszintén. Tartsuk be a reklámozás és az értékesítés szabályait. „Ízlik az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de végül kaviccsal lesz tele a szája.” (A példabeszédek könyve 20,17)

Mondd az igazat. Mindig őszintén beszéljünk a termékeinkről és szogáltatásainkról, és megfelelő módon tegyük közzé a feltételeket. „Utálja az Úr a hazug ajkat, de a helyesen élőket kedveli.” (A példabeszédek könyve 12,22)

BŰN AZ, HA NEM MONDUNK IGAZAT A MUNKAHELYEN?
Írta: Robert J. Tamasy  -  2021. október 25.

Amíg a munkahelyek nem térnek vissza a régi kerékvágásba – ha egyáltalán fognak – lehetetlen megmondani. Amikor a járvány hatására szigorítások léptek életbe, sokan otthonról kezdtek el dolgozni. Már ha dolgoztak. Sokan az otthoni irodát kihasználták arra, hogy több időt töltsenek a családdal.

Ugyanakkor ennek az „új normálisnak” az egyik áldozata a közvetlen, személyes interakciók visszaesése lett. A technológiai alkalmazások, mint a ZOOM, a Skype, a FaceTime és a többi hasonló, segítettek pótolni ezt a hiányt, de a spontán, szemtől-szembe való kommunikációt nem tudják helyettesíteni.

Néha ez csak annyi lenne, hogy ha találkozunk valakivel, azt mondjuk: „Szia! Hogy vagy?” – közben mosolygunk, majd folytatjuk az útunkat. Ez egy szokványos, szívélyes üdvözlés, de túl gyakran felületes, nem célja a valódi információgyűjtés a másikról. Talán ezért is írta a néhai író és aktivista, Maya Angelou: „Amikor az emberek azt kérdezik: hogy vagy? – legyen néha bátorságod az igazat válaszolni.”

Gondolj csak bele, amikor tényleg megkérdezik, hogy vagy, milyen gyakran igyekszel válaszolni és őszintén elmagyarázni, hogy valójában hogy vagy? Vagy ha felcserélődnek a szerepek, hogyan reagálnál, ha valaki mesélni kezdene a küzdelmeiről, fájdalmairól, frusztrációiról?

Visszakozhatunk, miszerint az üdvözléssel csak udvariasak akartunk lenni, de nem igazán érdekel minket a másik hogyléte. Én magam is estem ilyen hibába. Élénken emlékszem, mikor egy konferencián egy rég nem látott barátommal találkoztam, így üdvözöltem: „Szia Pete! Hogy vagy?” Ugyanakkor megdöbbentett, amikor Pete tényleg válaszolni kezdett. Olyan is előfordult, amikor mások tőlem kérdezték meg, hogy vagyok, de a testbeszédükön érezni lehetett, hogy nem igazán kíváncsiak a hogylétemre.